Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)
A KIEGYEZÉS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI IPARI GAZDASÁGUNK TŐKÉS ÁTALAKULÁSÁRA. A MODERN INFRASTRUKTÚRA KIALAKULÁSA - Az első megyei hitelintézet létrejöttének körülményei. A Heves Megyei Takarékpénztár története a kiegyezésig
közgazdasági viszonyok javítására hivatkozva rövidesen számos pártfogót és támogatót szerez. Pártfogásába veszi a tervet a vármegyei közgyűlés és Pyrker László érsek, főispán is.29 így jön létre a megye első pénzintézete 1846-ban részvénytársasági alapon, 40 000 Ft alaptőkével, 400 db 100 ezüstforintos részvényre alapítva, 10 éves időtartamra. A pénzintézetet az elnökön kívül a két alelnök és előbb 24, majd 40 tagú választmány vezeti. A választmányi tagok között megtalálható Keglevich Miklós gróf, Csiky Sándor majdani országgyűlési képviselő, de már a későbbi pénzintézetek alapításában egyre nagyobb szerepet játszó zsidó kereskedő elem egy-két képviselője (Simonides Ignác, Tschögl József, Lieb Károly) is. Az országban is egyedülálló módon a Heves megyei Takarékpénztár alapítási tőkéjének csak felét fizettette be részvényeseivel, „a másik felerész befizetésének kényszerítő helyzete 50 év alatt nem fordult elő”.1’0 Az alapszabály értelmében a pénzintézet a nála elhelyezett pénzösszegek után 5%, illetve a nagyobb betétek után 4% kamatot fizetett, a kihelyezett kölcsönök kamatait pedig 1%-kal magasabban, 6%-ban állapították meg. Kölcsönt nyújtott - eleinte kizárólag Heves megye területén - a megyei birtokosok és lakosok részére kézi zálogra, a nemesi és polgári javakra, az úrbéri telkekre jelzálogkölcsön formájában és váltóra három kezes esetén. Az intézet első mérlege 1848 júniusában készült el. Eszerint 1846-47- ben kibocsátott 71 960 Ft jelzálogkölcsönt, 14 659 Ft kézi zálogkölcsönt és 9800 Ft értékben váltót számítolt le. Az évi bevétel összesen 251 Ft-ot tett ki.31 Az intézet vezetőinek az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban játszott szerepe miatt Világos után a pénztár császári biztosi felügyelet alá került. Az 1850-es választmányi ülésen a győztes hatalom számára nemkívánatos Almásy helyett Babicsot választották elnökké, s Csiky Sándor is kimaradt a választmány tagjai közül is. Az 1850-es években jelentősen emelkedik az ingatlanokra kihelyezett jelzálogkölcsön összege. Az 1847-es 72 000-ről, 1851-ben már 117 000, 1852-ben 131 787 Ft-ot tett ki, ami a mezőgazdaság tőkés átalakulásának előrehaladásával, s az átalakulás körülményeinek, lefolyásának figyelem- bevételével természetes. Az első négy-öt év alatt mégis legnagyobb arányban a váltó-tárca növekedett, megnégyszereződött a váltóleszámítolás összege. 1852-re a megelőző négy év nyeresége 6516 Ft-ot tett ki, s mivel a részvényesek 20 000 Ft-os alaptőkéjének 6 évi 6%-os kamata több mint 7000 Ft volt, ezért az intézet működése óta először kifizették a teljes nyereséget a részvényeseknek. Az 1853-as polgári törvénykönyv a kölcsönök kamatját 5%-ra szállította le, ami belső feszültséget idézett elő az intézet anyagi egyensúlyában, sőt az 1854-es külpolitikai események belpolitikai hatásai is visszavetették 16
