Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)
A KIEGYEZÉS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI IPARI GAZDASÁGUNK TŐKÉS ÁTALAKULÁSÁRA. A MODERN INFRASTRUKTÚRA KIALAKULÁSA - További pénzintézetek létrejötte
a korábbi gyors ütemű növekedést. 1855/56-ban azonban ugrásszerűen megnő a váltóforgalom: 120 690 Ft, illetve 195 110 Ft-ra, mely jelzi a lakosság anyagi helyzetének jelentős romlását, összefüggésben a megelőző év rossz termésével. 1856-ban a takarékpénztár már 8 Ft osztalékot fizetett részvényenként. 1860-61-ben olyan nagyarányú volt a betét, közel 438 000 Ft, hogy a pénztáros panaszkodott a „gyümölcsözetlenül heverő” 18 000 Ft miatt. Először 1860-ban ad az intézet kisebb összeget (68 Ft-ot) jótékony célra a nyereségből, egy Egerben felállítandó kisdedóvó javára.32 Fennállása óta a legjobb üzleti évet 1861-ben zárta az intézet. Tiszta nyeresége 88 000 Ft volt, melyből egy részvényre 21 Ft jutott.33 Az alkotmányos újjárendezési kísérlet bukása, s a provizórium bevezetése erőteljesen visszavetette az intézet pénzbetétállományát. Nyeresége is visszaesett. Ennek ellenére 1863-ban került sor a későbbiekben rendszeres nagyobb összegű jótékonysági adomány közgyűlési megszavazására. Az akkor tervezett pest-miskolci vasút előmunkálataira 200 Ft-ot, az irgalmas kórházra 50 Ft-ot, a Heves megyei szegényeknek 100 Ft-ot, kisdedóvóra 50 Ft-ot adományozott. Ettől kezdve minden évben jelentős összeget biztosít ilyen célra. 1864—66 között az intézet forgalma visszaesett, sőt 1867 februárjától az alkotmányos korszak kezdetéig rendőri felügyelet alatt állott. További pénzintézetek létrejötte 1867-ig tart a Heves megyei Takarékpénztár igazi „egyeduralma”. A kiegyezés évében hosszas előkészítés után születik meg ugyanis a megye második pénzintézete, a Gyöngyösi Takarékpénztár. Visontai Kovách László mint a Gyöngyösi Takarékpénztár ideiglenes elnöke 1864-ben arról számol be az Eger c. napilapban, hogy az intézet már a múlt évben, azaz 1863-ban ideiglenesen megalakult, miután az engedélyt a Helytartótanácstól megkapta. Azt is leírja ugyanakkor, hogy „a Helytartótanács a részvények 100-ról 200 Ft-ra való felemelését kívánja”, s ezért „a részvényeket már korábban aláírók azóta nem nagyon nyilatkoztak”.3* 1864 októberében előzetes közgyűlést hívott össze az elnök, melynek döntenie kellett a megalakulásról. A döntés bizonyosan a megalakulás elodázásáról szólhatott, mert a Gyöngyösi Takarékpénztár csak három év múlva, 1867- ben kezdte meg tényleges működését. A második hitelintézet megalakulása csak a nyitánya volt a kiegyezés után kibontakozó pénzintézet-alapításoknak. A szabadabb, konszolidálódó politikai légkör, a konjunkturális tényezők, kedvező termések fölszabadították az addig visszatartott tőkéket,35 másrészt a lakosság növekvő pénzkészletei is az alapításokat ösztönözték. Heves megyében 1867 és az 1873-as túltermelési és pénzügyi válság közötti fél évtized alatt hat pénzintézet jött létre. Ezek az alapítás sorrendjében36 a következők: 17
