Petercsák Tivadar (szerk.): Kovács Mihály önéletírása - Studia Agriensia 12. (Eger, 1992)
Kovács Mihály festő sajátkezű életrajza
időre, majd lessz még jobb alkalom is. - ő ugyan nem megy, ö nem fél a haláltól - de aztán a Katonák eltuszkolták onnan mondva most úgy se segíthetsz, eredj haza - ezt egy Katona beszélte Noguéra alezredes jelenlétében, a mi vendégasztalunknál. 5 óra tályban a „Calle de los Huertos” felé egy csapat katona jött 2 ágyúval, elől jött a Tábornok, a kiben én Gärtner nevű idős Tábornokra ismertem, kivel a porosz követnél ismerkedtem meg. No most mi történik?! ezek a torlaszokra mentek és azokat széthányták védők hiányában, akik az Atóchai vereség hírét hallhatták - így én is indulhattam a 6 órai ebédre. Haza menet ismét nagyobb részt katonák közt jutottam fogadómba, a hol sok országból való vendégek lévén élénken vitatkoztak a napi események felett. 9 órakor este még egy pár lövés hallatszott és vége volt a lázzadásnak - a félre vezetőkre rossz kimenetel várt. Én is felfogadtam, hogy ezután hasonló esetben szépen otthon maradok. A mi fogadónkban sok féle nemzetbeli megfordult, Mexikóból, Brazíliából, Cubából, az Egyesült Államokból, Angol és ír Országból, Német, Muszka, Franczia, Olasz Országból, Ausztriából, szóval igen keresett volt a mi szállodánk. A többek között minthogy Cortes ülés volt, 8 Képviselő compareált akkoriban vendég asztalunknál. Egyik azok közzül egy kérdést intézett hozzám, t. i. Kicsoda az a Deák Ferencz? Én elmondottam rólla, a mi tudtam. Midőn azzal megvoltak elégedve, azt kérdé egy másik képviselő: Micsoda kibékülésről van az újságokban szó Ausztria és Magyar Ország közt? hát haragudtak egymásra? Én a 48^19 éveket hoztam fel, melyek a jó egyetértést a két Ország között megzavarták, megemlítém azoknak gyászos következményeit is és a Muszka interventiót.- És a Magyarok kitudnak ezek után is békülni? Igen is! mondám, a magyar nemzet politikus nemzet, és ha jó szót adnak neki könnyen kibékül.- No monda a másik: akkor nagyon nemes lelkű a magyar nemzet: mi is kibékülünk az ellenségeinkkel, de előbb megöljük! 1866.ban culturális dolgok is leköték figyelmünket Madridban. 6 természet vizsgáló 1860.ban Amérikába utazott, Pérutés C/zr7éí választék működések teréül. Az onnan hozott gyűjtemények bámulatos soka91
