Petercsák Tivadar (szerk.): Kovács Mihály önéletírása - Studia Agriensia 12. (Eger, 1992)
Kovács Mihály festő sajátkezű életrajza
A prádói Képtár, a létező képtárak legválogatotabbjainak egyike, melyben minden oskola képviselve van. A Spanyol Oskolát természetesen csakis itt lehet tökélletesen megismerni. A halhatatlan Raffael Urbi- nónak 10 authenticus müve létezik itt, azok között a hires „Spasimo de Sicilia” „la visitation”52 nállunk ismeretlen nagy kép. Tiziantól van 42 eredeti kép, sőt a melyet Giorgione müve gyanánt tartanak ara is meglehet esküdni hogy Tizian müve, de most Giorgionétől más nem létezik, ezt tolják előtérbe de ők magok is megvannak győződve hogy ez egy is Tizian. Veronese Paolo 21 müvei van képviselve. Correggio. Csak 4 képpen van képviselve, melyek közöt a „Noli me tangere”-t53 tartom eredetinek, melyet festettem is. Tintorettotól 33 kép van - köztük sok szép. A Flammandi oskolában Rubens halhatatlan mester 66 képpel tün- döklik Van Dyck 21. a művész alig találhatna az ittenihez hasonló lelki élvezetet, mert Teniers-k, Artois, Claudio Lorreno, Poussin, Caracci, Memling és sok mások vannak itt képviselve. Ezen múzeumban ismerkedtem meg egy kisaszszonnyal ki ottan másolt, valódi spanyol typus, egésségen szin fekete hajjal gazdag hullámokban neve Dona Pétra de Cástro y Blanco ősrégi előkelő család ivadéka, kit házastársul szemeltem ki magamnak. Az esküvés 1867. May. 18-án volt a porosz Követség Kápolnájában a Követ beleegyezésével, mivel másképpen vagy Gibraltárban, vagy Bayonnéban a helvet vallásu templomban kellett volna egybekelnünk, de ezt sem az ara, sem én nem akartuk és igy örömmel fogadtam Gr. Crivelli Extiája szives ajánlkozását násznagyomúl, második tanú Jáger Károly követségi tanácsos derék német ember volt. Arám részéről násznagy (padrino) Don Pablo Toledano* gentilhombre de su Majestad Maria Cristina reina de Espana.54 *Don Pablo Toledánó volt az a ki 1856-ban Mária Cristina anya Királynét a lázzadók dühétől megmentete, átöltöztetvén azt pór nőnek egyik kezében kosarat vive s karon fogva vezetve őt a lázadó nép közepette mig ezek annak palotáját felgyújták és kirabolták s a fedühült nép zavarát használta a Cristina menekülésére. Csudálatos képpen maradt meg a lángoktól érintetlen egy feszület a mely fából faragott szobormű volt - azután a nép processióként járt a megmaradt feszület bámulására - a nőm akkor még fiatal leány maga szemeivel látta. Cristinát a lázadók meggyilkolták volna ha elfogják.55 76
