Petercsák Tivadar (szerk.): Kovács Mihály önéletírása - Studia Agriensia 12. (Eger, 1992)

Kovács Mihály festő sajátkezű életrajza

külön állanak a bástya tornyok a keritőkőfaltól s’ azzal fedett sikátorokkal volt közlekedésben, s ezt az arabs védelmi módszer kívánta meg, mely a falak védelmét megkönnyité tágasabb látkört nyitva a magasabb tornyokról. A kapuk és falak kijavításánál nagyon meg lehet külömböz- tetni az arabs részeket a keresztyénekétől - a girbe gurba utczain a városnak, sok szép régi falakkal találkozik az ember. - A fő fő tárgy mely idejövetelem czélját képezé az a világra szólló csuda szépségű mecset, melynek párját nem találhatni talán a föld kerekségén?! Korabeli irók e csoda mü keletkezését részletesen leírták, t. i. Miután az arabok Európában letelepedtek, Cordovát választották országuk fővárosául, minekutánna egy ideig a Damascusban székelő kalifa által kinevezett egyének által kormányoztatott, Abd-er-Rahmman, a ki ezen városban született az Oméya családból a mely száműzve volt, és a pusztákban bujdoklott Ázsia és Afrikában, a Cordovaiak meghívták őt a trónra, a Granádai partokon kikötött 754 ben K. u. és miután Castiliát, Arrago- niát, Navarrát és Portugalliát meghódította, a következő évben király czimet vett föl. Ezen fiatal lelkesült hős, kit az anya természet még testi szépséggel és nagy lelki tulajdonokkal ruházott föl, Cordovát mint egy nagy ország fővárosát emelni és nemesíteni akarván külömbféle nevezetes épületeket emeltetett, de legkitűnőbb és kimagaslóbb müve a nagy mecset volt (: la mezquita mayor) melyet a Szent György temploma helyén akart emeltetni azon fogadással, hogy az pazar fényben és pompában minden más arab mecseteket felül múljon a melyek csak az ő birodalmában léteznek.- 770’ben megkezdé annak építését és folytatta egész haláláig, mely 787 ben bekövetkezett anélkül azt készen láthatta volna müvét.

Hixem fejezé azt be, a ki atyja halála után 795 ig uralkodott. Azt mondja a történelem, hogy Hixem csak 45. dupla aranyat (:doblas:) költött amely egy vezére által nyert győzelem zsákmányjának ötöd részéből került ki, melyet a francziakon vett, s mely után Geróne és Narbone-t azoktól elvette. Az arabs irók pedig azt állítják hogy 100.000. doblába került, daczára hogy Cordova adta a munkásokat mind azon segítséget nem számítva, melyet más városok hozzá járultak. Azt is mondják hogy a földet a mecset építéséhez Narbonneból hozatták foglyok által Cordo68