Petercsák Tivadar (szerk.): Kovács Mihály önéletírása - Studia Agriensia 12. (Eger, 1992)

Személyi adattár

két festett, akvarellel is foglalkozott. Kovács útitársa volt első, 1863-64-es spanyol útján. Évekig Oroszországban élt.

Sturmus, Michael (Kovácsnál Sturm Mihály) (XVI. sz. közepe): Kovács feltételezése rendkívül érdekes, de nem bizonyított. A sevillai katedrális Évangélisták kápolnájában lévő retabló 9 predella képe mesterének művei közül a Szt. Katalin eljegyzésén olvasott „pinxit Michael Sturmius Zirciensis 1555” szignón kívül az irodalomban ugyanott egy „Hernandus Stormius Ziriczeensis Faciebat 1555” jelzéssel ellátott Krisztus feltámadása kép ismert. Ferdinánd Sturm, vagy Fernando Desturmus származása, működési köre egyelőre kevéssé ismert, C. Justi Ferdinand Sturmot német Heemskerk követőnek tartotta.

Szoldatits Ferenc (1820-1916): 1840-ben iratkozott be a bécsi akadémiára, ahol 1844 júliusáig Kupelwieser vezetése alatt az antik rajz, Führichnél a történeti kompozíció szakosztályokat látogatta. Az 50-es években Rómában telepedett le, ahol egész életét töltötte. Overbeck köréhez csatlakozva haláláig követőjük lett, ő volt az utolsó nazaré- nus. Számos oltárképet, freskót festett Magyarországon is (Jánoshalma, Jászberény, Szihalom, Temesvár stb.) Egyik fő műve az egri főszékesegyház Mária kápolnájának falképei, Lengyel Miklós nagyprépost megbízásából (1881). Több képet festett Tárkányi megrendelésére is, akihez csak úgy, mint Kovácshoz, baráti szálak fűzték. Rómába látogató ismerőseiket többnyire Szoldatits vette pártfogásába. Rajzos, tört, világos lokális színekkel festett műveiből néhányat a DIV őriz.

Szvorényi József ( 1816-1892): ciszter paptanár, nyelvész, irodalomtörténész. 1846- tól az MTA levelező, 1886-tól rendes tagja. Tanulmányai után 1838-ban lépett a ciszter rendbe, pappá 1840-ben szentelték. Tíz évig Székesfehérvárott, 1849-től haláláig Egerben élt és dolgozott. 1866-tól a gimnázium igazgatója. Verseket, különböző témájú (pedagógiai, nyelvészeti stb.) értekezéseket, tankönyveket írt, részt vett a magyar-német műszótár munkálataiban, retorikai munkája nemzedékek tankönyve volt. Sajtó alá rendezte Vitkovics, Szemere Pál munkáit. Állandóan tevékenykedő, sokoldalúan tehetséges, kiváló pedagógiai érzékkel megáldott ember volt. Kováccsal, Tárkányival életük végéig igaz barátok. Kovács több ízben megfestette képmását, egy fiatalkori képe a DIV-ben található.

Tárkányi Béla (Viparina József) (1821-1886): Kovács önéletrajzában olyan sokszor és szépen emlékezik meg leghűségesebb barátjáról, hogy csak a legfontosabb életrajzi adatokat iktatjuk ide. Tárkányi Egerben tanult teológiát, s írói készsége is korán jelentkezett. 1840-ben szentelték pappá, s Pyrker János László egri érsek felismerve tehetségét, fantasztikus szorgalmát és munkabírását, maga mellé vette. Utóbb Bartakovics érsek titkára volt, majd 1858-68 között Egyeken plébános. 1868-tól kanonok, pápai kamarás, bors-monostori apát volt. 1867-től a Kisfaludy Társaság, 1872-től a Szt. István Társaság alelnöke, az MTÁ-nak 1858-tól levelező, 1880-tól rendes tagja - s még sorolhatnánk egyházi és világi tisztségeit. Nagyműveltségű, hihetetlenül tevékeny ember volt, irodalmi munkásságából költeményei, fordításai, beszédei, értekezései közül a vállalkozás nagysága révén a Szentírás fordítása emelkedik ki. Imakönyvei rendkívül kedveltek,

174