Petercsák Tivadar (szerk.): Kovács Mihály önéletírása - Studia Agriensia 12. (Eger, 1992)

Személyi adattár

pítója volt. Ö hozta létre (ugyancsak Egyesyvel) 1880-ban a Magyar Távirati Irodát. Ferenc Józseftől 1887-ben nemességet kapott, így utóbb a Szegedy-Maszák nevet használta. Maszák Hugó Kovács művészetének hű népszerűsítője volt, számos cikke jelent meg róla. Kovács memoárjában nevét ugyan nem említi, de,3 bejegyzés az ő kezétől származik, s az önéletírás is az ő birtokából jutott jelenlegi őrzési helyére.

Max, Emanuel (1810-1900): prágai szobrász. Bécsi akadémiai tanulmányai után Rómában képezte tovább magát. Főként emlékműveket alkotott, romantikus felfogásban, olykor testvére, Josef Max társaságában. (Kadlic cseh festő szobra, az egyetemi hallgatók emlékműve a prágai Klementiumban, Károly főherceg monumentális, sokalakos emlékműve stb.) Egyedi megoldású munkájuk volt a prágai Radetzky emlékmű (1852). Színes, érdekes megfigyeléseket tartalmazó önéletrajzát 1893-ban adta ki. Kováccsal fenntartották a barátságot - felfogásuk, esetleges hatásuk egymásra, valamint a memoárok összevetése további kutatási feladat.

Mayer, Kari (1810-1876): osztrák művész, a bécsi historizmus egyik legérdekesebb alakja. Führich-tanítványként részt vett a bécsi altlerchenfeldi templom kifestésében, majd évekig Rómában képezte magát. Historizálása nem merül ki a történeti témák feldolgozásában, hanem a legkülönbözőbb formai és technikai megoldások is foglalkoztatták. így pl. 1837-ben Gastein történeti tájképét triptichon formában festette meg, vagy később a császári pár, Erzsébet és Ferenc József esküvőjére pompás pergament misekönyvet díszített gotizáló stílusban. (Utóbb IX. Pius pápának is készített hasonlót.)

Minden bizonnyal ő is hatással volt Kovács technikai kísérleteire, ill. egyes műveinek historizáló hangvételére. Kováccsal közeli barátok voltak, Mayer Anyai szeretet c. művét annak halála után Kovács fejezte be - a kép utóbb Pánthy Endre egri nagyprépost gyűjteményébe került.

Memling, Hans (1433 k.—1494): a korai flamand festészet egyik kiemelkedő alakja, Rogier van der Weyden tanítványa volt. Szárnyasoltárokat, táblaképeket, köztük számos portrét is festett. Ragyogó színezésű, gyengéd lírájú művei a világ számos képtárában megtalálhatók, a madridi Prado Királyok imádása oltárát őrzi, mely 1847-ben José de Madrazo igazgatása alatt került a múzeumba.

Mena y Medrano, Pedro de (1628-1688): Alonso Cano tanítványa volt, közel természetes nagyságú, színezett faszobrait az emberi lélek, az érzések változatos és átszellemült kifejezése, de a gesztusok visszafogottsága és választékos elegancia jellemzik. Pl. Mária Magdolna (Valladolid) Mater Dolorosa (Malaga), Szent Ferenc (Toledo ka- tedrális) stb. ő készítette a szentek szobrait a maiagai székesegyház kórusszékein is.

Mercadante (de Bretana), Lorenzo: Andalúziában működő XV. századi bretagnei származású szobrász. A sevillai székesegyházban egy síremléket, s a nyugati kapuzat terrakotta szobrait készítette.

Michelangelo Buonarroti (1475-1564): a reneszánsz egyetemes lángelméje, ki festőként, szobrászként, építészként, de költőként is halhatatlant alkotott. Korszakteremtő művészetéből az utókor bőségesen profitált, mint Kovács jó érzékkel észrevette, többek között Rubens is.

165