Petercsák Tivadar (szerk.): Kovács Mihály önéletírása - Studia Agriensia 12. (Eger, 1992)

Személyi adattár

zet, romantikus hangulat, a sokat emlegetett aranyló színezés, bukolikus derű, panteisz- tikus szemlélet olvad megnyerő egységbe.

Kovács szoros kapcsolata Markóval, a körében töltött időszak néhány szép tájképet, főleg részlettanulmányokat eredményezett. A „Markó Atyus”, „senior tájfestész” kifejezések a La rivista és más firenzei lapok, illetve katalógusok fiától megkülönböztető „padre” és „senior” Markó megjelölésből erednek. Ahogy az önéletírás is bőven utal rá, Kovácsot baráti szálak fűzték a kiterjedt családhoz, Markó feleségéről, az ugyancsak felvidéki születésű Nikázi Stempel Katalinról is többször megemlékezik. A Markó testvérek közül Károly, András, Katalin, Barberina és Ferenc folytatták apjuk művészetét, noha annak kvalitását nem érték el.

ifj. Markó Károly (1822-1891): előbb a bécsi akadémián, majd apja keze alatt tanult. A bohémségéről is híres fiatalember szorgalmasan dolgozott, munkái rendszeresen szerepeltek itáliai, bécsi, pesti kiállításokon. 1885-ben felesége halála után az Obolensky orosz hercegi család hívására Moszkvába költözött, ott is halt meg. Fia, Henrik (1856-1930 k.) ugyancsak festő lett.

Markó András (1824-1895): apja után Bécsben Kari Rahl-nál tanult tovább, s élete javarészét ott is töltötte. Öt gyermeke közül Caterina Haupt nevű lánya foglalkozott festéssel.

A tragikus sorsú Markó Ferenc (1832-1874) neve Kovács önéletírásában nem szerepel, látogatásakor túl fiatal volt. Néhány év múlva szinte gyerekfejjel részt vett az olasz forradalomban, s politikai rajzai miatt börtönbe került, majd 1853-tól - a Markó-gyere- kek közül egyedül - Magyarországon dolgozott, stílusában is legkevésbé kötődik apjához. Élete végén elméje elborult, a lipótmezei tébolydában halt meg.

A lánytestvérek közül csak Paolinát említi meg a memoár, Paolina férje Vitale de Tivoli (Markó festőtanítványai, Serafino és Felice de Tivoli testvére) belépett Garibaldi seregébe, Róma ostromakor a Porta San Pancraziónál harcolt, majd Angliába emigrált, ahová felesége is követte. A lányok közül nem esik szó a legidősebb Elisáról (már férjnél volt), Barberináról és Markó legkedvesebb lányáról, a tehetséges Katalinról (1831-65), valamint ikertestvéréről, a 14 évesen elhalt Júliáról sem - Kovács látogatása idejében őket még gyereknek tekinthették.

Martinez, Domingo: XVII. századi spanyol festő, Ribera hatása alatt dolgozott. Művei többek közt a Sevillai Palacio de San Telmo kápolnájában találhatók.

Maszák Hugó (1831-1916): grafikus, újságíró, szerkesztő, művészeti író. Részt vett a szabadságharcban, majd tanárkodon, 1857-től Barabás Miklósnál tanult. Litográfiákat, fametszeteket készített és jelentetett meg, főként kortárs és történeti személyek portréit. Barabás mellett fényképezéssel is foglalkozott. Újságíróként számos cikke jelent meg a Magyarország, Pesti Napló, Ország Tükre stb. lapokban. 1864-ben Magyar Képzőművész, 1868-ban Műcsarnok címmel indított rövid életű művészeti lapot. 1878— 89 között a Magyar Országos Képzőművészeti Társulat jegyzője volt. 1865-től dolgozott az országgyűlési gyorsirodában, majd a főrendi ház és a delegáció naplószerkesztője- ként, Egyesy Gézával az Országgyűlési Tudósító, majd az Ungarische Post lapok ala164