Petercsák Tivadar (szerk.): Kovács Mihály önéletírása - Studia Agriensia 12. (Eger, 1992)
Kovács Mihály festő sajátkezű életrajza
rojtos nyakravalóval, aranyos övvel és aranyos hüvelyű kardal - az év többi részét néhány vázlataim bevégezésére fordítottam. 1890 Január hó 5én halt meg esteli 7 órakor Ligeti Antal jeles tájfes- tész barátom kivel 1845 ben ismerkedtem meg Rómában. Esteli 6 órakor még ágya mellett ültem, de már ő akkor nem látott, csak neje kérdésére intett fejével hogy ismer. Február hó 10én este 11 órakor költözött egy jobb hazába Kovács Sándor szeretett testvér Öcsém, a ki 13 évig volt Közgyám Tisza-Abá- don, szelíd természetű és szerető testvér volt mindhalálig, soha nem adott okot perpatvarra, se megnem sértett senkit. A hol pedig szükséget látott, ott segített embertársain - ezért ötét Közszeretet és közrészvét jutalmazta. Béke poraira! Február hó 18án halt meg Voloscában Fiume közelében Gróf And- rássy Gyula Magyar Miniszter előbb, későbben Külügyministere az Osztrák Birodalomnak, geniális egyéniség, a kivel én 1848 ban Insbruck- ban ismerkedtem meg, midőn a magyar deputáczio Hám Prímással élőkön Vlk Ferdinánd Királyt és a Királynét fölkérték hogy jönnének Magyar Országra a garázdálkodó Szerbek között rendet csinálni - a nemes Gróf nekem nagy jóakaróm volt - az egész Országra nagy veszteség. Ez életrajz írója Kovács Mihály festő művész, régi barátom meghalt 1892. augusztus 3-án. Maszák Hugó 139
