Petercsák Tivadar (szerk.): Kovács Mihály önéletírása - Studia Agriensia 12. (Eger, 1992)

Kovács Mihály festő sajátkezű életrajza

egy hónapig és folytonosan élvezénk a gazdag műkincseket és megláto- gatánk Markó Károly hírneves tájfestő, hazánkfiának 84 éves özvegyét, Károly és András fiait kik ugyancsak tájfestő művészek. Rómában, honnan 26 év előtt távoztam el ugyancsak egy hónapot töltöttünk, a hol még néhány jóbarátot találtam a régi jó időkből - Biscasillás Carolina, ki alig volt 9 éves elmenetelemkor de 6 évet ezen Nemes Spanyol eredetű család házában töltöttem, 26 év lefolyása után (mint Prinzi szobrász neje) az első pillanatra megismert ezen felkiáltás­sal: Signor Michiele! Szoldatics Ferencz hazánkfiát, és családját meglátogattam. Ezen alkalommal ismerkedtem meg Villégás és Véra tehetséges Spanyol fes- tészekkel. Mondani sem szükség milyen mély benyomást tettek nőmre a régi Róma nagyszerű maradványai, kivált a Colosseum, a Caracalla és Dioclecian fördői, a Péter templom, a Catacombák, a Constantin, Titus, Septimius Severus diadal ivei sat. St. Pietro e Paolo fuor déllé mura, Sa Maria maggiore, Lateráno, St Lorenzo fuor di mura és sok más. A Vatican műkincsei kit ne bilincselnének le, itt nyíltak meg Pétrám szemei a szobrok szépségei iránt, ki vált pedig a Capitolban őrzött Lao- coon varázsolta és bűvölte el. A Nagy Óriás Michelangelo művei, me­lyek mellett minden kisszerűvé válik, a Lángelméjű Raffael gyönyörű, örök szép és dicső alkotásai igazán irigylendő élvezetet nyújtottak, úgy hogy a lelki élvezet netovábbjának tengerében úsztunk. - Itt egy régi vágya, mondhatom forró óhajtása is telyesült az én nőmnek, t. i. IX. Pius Pápa Ő Szentsége Audientiáján megjelenhetni, a Kath. Keresztény világ fejének hódolatát mint vallásos katholicanő bemutatni, ő Szent­sége figyelemére méltatván, azon utánozhatlan atyai jóságos mosolyjal kérdeze: „Leányom honnan való vagy? és honnan jöttél Rómába?” Midőn megtudta, hogy Magyar Országból, hát oda hogy mentél? fér­jemmel. Nagyon messzire távoztál hazádtól leányom!- Ünnep napok voltak azok reánk nézve, meit hogy örömünk telyes legyen Tárkányi Béla egri Kanonok barátunk is éppen Rómában idő­zött. A Sz. Péter tornya gombjába is fölmentünk, és a kupola terrasszán csudáltuk a szervezetét azon classicus nagy műnek, szóval, felhasználtuk 102

Next

/
Thumbnails
Contents