Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): A végvárak és végváriak sorsa (1699-1723) - Studia Agriensia 11. (Eger, 1991)
Varga J. János : A siroki vár végnapjai
kiállítására képes bányavárosi főkapitányságból minél nagyobb számú katonasággal vonuljon Eger alá. A parancs hangsúlyozta, bogy „Eger blokádjával egy időben a három erősséget: Sírok, Cserópvár és Szarvaskő várát az Eger körülzárására rendelt erők segítségével meg kell szállni és el kell foglalni.”17 Koháry katonasága mellett Gombos Imre putnoki és Vécsey Sándor ajnácskői kapitány emberei meg a diósgyőri várőrség egy része is felsorakoztak a blokád vonaléban. Az események hírére a szarvaskői vár 40 főnyi katonasága október 8-án feladta őrhelyét Alessandro Vitelli ezredesnek és bevonult Egerbe, hogy annak őrségét erősítse. Sírok várát Herbeville, Cserép várát pedig Corbelli ezredes vette ostrom alá. Amikor Corbelli körülzárta Cserépvárt, csekély őrsége reménytelennek ítélte helyzetét és 30-án kapitulált. Sírok várát Herbeville kétnapi lövetés után hódoltatta meg október 22-én.18 A császáriak azonnal számba vették a siroki vár felszerelését. A leltárból kitűnik, hogy az erősségben 6 kőből épült régi szoba volt, két kőboltozat, egyikben 31 db szakállas puska, a felső várban két pince, 200 hordó bor, továbbá 4 db kisebb ágyú, puskapor, 312 ágyúgolyó, 1 kézimalom, 12 hordó méz, az alsó várban kút, 13 kétszintes faház, 2 kőistálló, 1 fából épült istálló, a vár mellett gyümölcsös, a völgyben halastó és malom.19 A szarvaskői erősségbe bevonuló császári tiszt szerint „Szarvaskő kis váracska a hegyek és erdők között, nagyobb részt romos és puszta.” A 91 évig tartó török uralom után távozó őrség a következőket hagyta maga után: 21 kisméretű szobát fából építve, 1 mecsetként használt kápolnát kőből, egy bedőlt pincét, ahol a lovakat tartották, 3 kézimalmot, 3 db kisebb ágyút, 10 szakállas puskát, 1 mozsárágyút, 200 ágyúgolyót, 1 db golyóöntő mintát, 50 font ólmot, 60 kézigránátot, 200 font puskaport és egy gyümölcsöst a vár alatt.20 A nagyharsányi csata (1687. augusztus 12.) és Eger visszavétele (1687. december 17.) után a felső-magyarországi várak katonai jelentősége csökkent. Heves megye közmunkáját ugyan még Eger és Szolnok várához rendelték és Szarvaskőt, meg Cserépvért is rendbe hozatta az egri püspök és Buttler János egri kapitány, ám további fenntartásukat, őrséggel való ellátásukat a Haditanács szükségtelennek tartotta. Sírok vára 1687 után, mint új szerzemény kincstári kezelésbe került, majd 1690 körül Seipio Bagni márki vásárolta meg a hozzá tartozó, ugyancsak újszerzeményi területnek minősített, uradalommal együtt. Az 1693. évi összeírás szerint a márkinak a várbirtokból származó jövedelme évi 2400 Ft volt, taksája pedig 264 Ft. E jövedelemből rendbe hozatta a várat és 20 hajdút fogadott fel őrzésére. A hajdúkat azonban 1701-ben már a Sirókalján letelepülők között találták, akik majorsági telken kezdtek építkezni.21 Az idegenből ideszakadt márkit azonban más kellemetlenségek is érték. Összeütközésbe került Hasznos helység birtokosaival, közöttük Koháry Istvánnal, amiért Hasznost önkényesen elfoglalta. Bagni azzal védekezett, hogy a nevezett falut „hadköltség pótlási jog” azaz fegyverváltság címén a kincstár a siroki váruradalomhoz csatolta, s ameddig a Neoaquistica Commissio a kérdésben nem határoz, ő nem áll el Hasznos javaitól. A helyzetet ' bonyolította, hogy jelentkeztek a korábban birtokos Nyáry család örökösei, akik igényt tartottak jószágaikra. A dologból per lett, amelynek első tárgyalására 1703 tavaszán került sor Becsben a Neoaquistica Commissio előtt. Az ügy azonban a Rákóczi szabadságharc eseményei miatt elhúzódott és csak 1711 után zárult le megegyezéssel. Eszerint a siroki vár és tartozékai visszakerültek a Nyáry örökösök: a Haller, Brüdern és Orczy család birtokába.22 Az új tulajdonosok megjelenéséről és a régi távozásáról így számol be egy 1742-ben kelt tanúkihallgatási jegyzőkönyv: „Az siroki 82
