Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): A végvárak és végváriak sorsa (1699-1723) - Studia Agriensia 11. (Eger, 1991)
Varga J. János : A siroki vár végnapjai
Varga J. János A SÍROKI VÁR VÉGNAPJAI Eger várát három hegyi erősség: Sírok, Szarvaskő és Cserépvár vette körül legyezőalakban, egy 12-15 km-es sugarú félkörív mentén, észak- nyugati, északi és északkeleti irányból. A három vár nem esett messze egymástól: Síroktól Szarvaskő mintegy 15 km-re, ez utóbbitól Cserépvár 18 km-re feküdt. Földrajzi helyzetük és mintegy hét évszázados létük szorosan összekötette sorsukat Eger várának históriájával, amelynek mellék- vagy segédváraiként működtek. A középkorban főúri birtokközpontul vagy éppen politikai törekvések fegyveres bázisául szolgáltak, a török időkben a felső-magyarországi főkapitányság katonái, majd török őrség vigyázta falaikat, s együtt szenvedték el a 18. század elején a magyar- országi várrombolást. Cserépvár a középkorban az egri püspöké, majd királyi birtok, a török kézre kerülése előtti évtizedekben pedig a Báthori család tulajdona.1 Szarvaskőt is az egri püspök építtette és hosszú ideig a püspöki uradalom központja volt, majd királyi birtokként érte meg a török hódoltságot.2 A harmadik vár Sírok : az előző kettőnél nagyobb, szerkezetében tagoltabb és históriá jában a legizgalmasabb. Sirokalja falutól északra, alig 1 km távolságra, a 296 m magas Várhegy (vagy ahogyan korábban emlegették Papkő) tetején emelkedett. Keleti, déli és nyugati irányból igen meredek, a falu felől pedig 25-30 m magas, csaknem függőleges sziklafal tette megközelít- hetetlenné. A hely természetes adottságaiból következett, hogy a honfoglalást megelőző időkben az itt élők természetes sziklavárrá — vagy ahogyan a szakirodalom helyenként emlegeti: ősi pogány várrá — építették ki.3 A természet keze munkája a hegy peremét hatalmas sziklákkal szegte be, a könnyen vájható kőzet belsejében pedig alagutak és kisebb-nagyobb termek képezték a menedéket. Erre a sziklatömbre épült a tatárjárás után a szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos elrendezésű [középkori vár. Építtetői és első birtokosai az Aba nemzetség Bodon [ágának tagjai, akik a III. Endre halálát követő trónharcokban Károly Róbert ellen foglaltak állást és Csák Mátéhoz csatlakoztak. A rozgonyi csatában is a központi hatalom megszilárdítására törekvő királlyal szemben vonultak fel. A tartományúri hatalom megtörésének időszakában következett be Sirok várának első komoly megpróbáltatása, az 1320 augusztusában lezajlott ostrom, amely a király híveinek, Dózsa nádornak és erdélyi vajdának, valamint Drugeth Fülöp szepesi főispánnak a győzelmét, a Bodon család bukását és Sirok várának királyi kézre kerülését jelentette.1 A vár ezután két évszázadig adomány- és zálogbirtokügyek tárgya lett, mígnem a guthi Ország család kezére került a 16. század első felében.5 A család tagjai közül László és Kristóf birtokolták legtovább. Kristóf kiskorúsága idején Losonczy István irányította a gazdaságot. Sirok ekkor a Heves és Külső-Szolnok megye nagy részét magában foglaló uradalom központjaként szerepelt. Hatvan török kézre kerülése (1544), majd Eger 1552-es ostroma után a korábbinál nagyobb jelentőségre tett szert, emellett Országh Kristóf kedvelt tartózkodási helye volt, ezért a várat kibővítette és megerősítette: a sziklacsúcson álló vár alatt emelt épületeket erős fallal vette körül, s az így kiépített alsó várat 1561-ben sarokbástyákkal erősítette meg.6 Az 1555-ös részleges gönci országgyűlés határozata értelmében pedig 100 főre egészítette ki a vár őrségét.7 79
