Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): A végvárak és végváriak sorsa (1699-1723) - Studia Agriensia 11. (Eger, 1991)
Magyar Kálmán: Somogy várai és véghelyei 1699-1723 között (Különös tekintettel a Kapos-várra
szerződést kötött a lassan visszaszivárgó lakossággal, amely 1712-ben még csupán 9 családot tett ki. Bácskai Vera szerint66 . .ez a szerződés ugyan az új települési falvakra jellemző kedvezményeket tartalmazta, de jelentősebb mezővárosi (vagy mezővárosinak tekintett) szabadságot nem biztosított a betelepülőknek. Ekkor, azaz 1712-ben Eszterházy 300-ra kívánta már emelni a házak számát. Célja egy „tisztességesen” adózó népes mezőgazdasági település kialakítása volt.” d) Kaposvár megyeközpont (1715-1723) Az uradalmi központ mellett növekvő mezőváros fokozatosan megerősödött. Többek között vásárai árubőségének is híre volt. Az 1712-ben az újra plébániává alakuló templom már a mai helyén állt. 1715-től újra kialakult az önálló Somogy vármegye. Zala és Somogy vármegyéket 1715- ben választották ketté. 1715-1724 között a megyegyűlések is már Kaposváron voltak.67 Ekkortájt a hadászati szempontból elhanyagolható értékű, lassan pusztidás- nak induló vár területén a régi épületek helyreállításával megyei börtön is létesült. Itt működhetett a vármegye törvényszéke is, amelyet 1718-20- ban is említettek a források.68 Az 1730-as évekig a várban magtár, gazdasági épületek, uradalmi tiszttartói lakás, börtön és a megyegyűlések „háza” létezett,69 A mocsaras vcirból és a környékből átkerült az új település - a vártól kelet jelé emelkedő magaslatra, a mai Kossuth tér, Május 1. u. környékére. A véi- ros lakóházai a mai Vár utca, Ady E. u. két oldalán álltak, egyik végén a mocsár a várral, másik végén a temető dombon létesült templommal. A források szerint70 a többször emlegetett régi fatemplom 1735-ben az összeomlás határára került. 1736-1748 között éppen ezért a lakosság új, boltozatos kőtemplomot kapott. Ennek költségeihez Eszterházy Pál Antal kegyúr, mint a kaposvári uradalom tulajdonosa is hozzájárult. Ez az 1707-ben megépült sövény templom, majd a helyén az 1736-1748 között jelépült kőtemplom a Kossuth téren mai álló egyházzal volt azonos. Már 1730-50 között a vár jelentősége erősen elenyészett az új centrum, a Kossuth tér mögött. 1750 után mindenesetre a Kossuth téri templom környékén, illetőleg ettől keletre létesült a város iskolája, a vármegyeháza, az uradalmi központ, a patika. Ekkor a fejlődő Kaposvár lakosságának a száma egy középkori mezőváros átlagos lakosszámával egyezett meg. A középkori mezővárosoknál létező ún. „kötelező súlypontjai” is megvoltak, az egyházzal, piactérrel, polgárházakkal. Maga a város azonban inkább „falusias” jellegű volt. Ezt tükrözi az 1754-ben készített Rózsás Ferenc térképe is.71 Ezen világosan kirajzolódott a város négy utcájának a központi templom és piactér ( = Kossuth tér) hangsúlyozására eltolt rendszerű tengelykeresztje: Fő utca-Korona utca, illetőleg Pap utca-Gilice utca. (Ezek ma Május 1. utca, Ady Endre utca, illetőleg Április 4. utca és Tanácsház utca.) Ha jól megnézzük a térképet, akkor — torzított ábrázolás mellett is — inkább egy „jaluszerű” szabályozott településrendet jigyelhetünk meg, amely mindenképpen a plébániaegyházból, mint centrumból indult ki. Ehhez társult még néhány kis jalu Kaposvár környékén! Ebből alakult ki tulajdonképpen a mai város belterülete, illetőleg a jelenlegi városhatár. 1756-ban — érdekes módon - a vár már nincs jeltüntetve a térképen. Deákvarga Dénes szerint72 Széchenyi tér környékén — a 17. század első felében kocsmák, különböző gazdasági jellegű építmények voltak. Mindenesetre megjegyzi, hogy „a város első szobra, a Nepornuki Szent János szobor73 1748-ban a mai 110
