Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): A végvárak és végváriak sorsa (1699-1723) - Studia Agriensia 11. (Eger, 1991)
Magyar Kálmán: Somogy várai és véghelyei 1699-1723 között (Különös tekintettel a Kapos-várra
Széchenyi tér közepén lett felállítva.” Ugyáriakkor azt is feltételezi, hogy a vári sáncárkot ekkorra már feltöltöttek. A Nepomuki Szent János szobor felállításával kapcsolatban a véleményünk a következő: 1748-ban ugyanis még megvolt a mocsáron, illetőleg a sáncárkon átívelődő középkori eredetű híd. A híd mellett létező kápolnáról is tudunk, amelyhez a későközépkorban, valamint a 18. században szorosan hozzátartozott a vizek szentjének tartott Nepomuki Szent János szobra is. (Éppen ezért állították a kaposi híd mellé is a Nepomuki szobrot is!) Végsősoron azonban Kaposvár igazi fellendülését az adta, hogy 1749-ben véglegesen megyeszékhely lett! A Kecel és Ivánfa lakosaival egyesített Kaposvár 1730 körül mintegy 300 főt számláló településsé, így a 40 év alatt már 1850 fő befogadására növekedett. (Vagyis egy félévszázad alatt hatszorosára növekedett a lakosság.) Az uralkodó 1770. évi látogatását követően a város felszámolta a Kossuth téren lévő plébánia- templom körüli temetőjét is. Helyette a keleti szélen, az ún. kisgáti árok szegélyében (a mai Cukorgyár területén!), valamint a nyugati részen a Papsára dűlőben (a későbbi ún. rokkanttelep helyén!) képeztek ki temetőhelyet. Kaposvár város ekkor már túlnő a városalapítók, az Eszterházyak igényein. Vagyis ami nem sikerült a középkorban, (vagyis az oppidummá, illetőleg civitassá való fejlődés!) azt lassan eléri a 18. század közepére, illetőleg a végére. Ez az új Kaposvár sajnos vajmi keveset (legfeljebb a vár építőanyagát) használta fel a középkori objektumaiból, illetőleg falvainak és végsősoron a várának maradványaiból J* Befejezés Mit sikerült a mai napig a vár, város kutatásával kapcsolatban tisztázni? Hiszen sokáig még a tudományos körökben is úgy vélték, hogy a Nosztra környékén lévő vár Árpád-kori. Vagyis az előzménye is odaköthető! Pedig a legújabban folytatott történeti, régészeti kutatásaink bizonyítják, hogy a kaposvári vár Árpád-kori előzménye, egy fából, gerendából készült földvár Bopolyon, Rupolyon állt. Az ott székelő Kupolyi, Bopolyi család csupán a 14. század közepén] helyezte át várközpontját a Kapos partjára, ezt az újvárat hívta a tulajdonos család 1403-ban is Rupoly- újvárnak. Majd miután a család a Zsigmond-ellenes összeesküvésbe belekeveredett, s elvesztette, az új tulajdonosok előbb Kaposújvárnak, majd Kaposvárnak nevezték el. Tehát Kaposvár Nosztra környékén lévő várának Árpád-kori előzménye a ropolyi dombokon, s nem a Kapos partján kutatható! (Ugyanakkor Somogy egyik legfontosabb törzsi, illetőleg nemzetségi, majd birtokközpontját minél előbb fel kellene tárnunk!) Nagyon fontos probléma maradt a történeti és régészeti kutatás számára a 15-18. századi vár és a város helyének meghatározása, feltárása is. Ez a várszerkezet bizonyos formában, objektumrendszerben már követhető a török történetírók, köztük az 1664-66-ban itt járt Evlia Cselebi leírásában is. Valamint több — általam említés nélkül maradó — 17. század végi metszet is ad némi, egyesek szerint teljesen hiteles, mások szerint elnagyolt, vagy hamis képet! Mi nem kívánunk itt sem a különböző korú történetírók, illetőleg az ábrázolások magyarázatába, illetőleg azok értelmezésébe belebocsátkozni! (Nemcsak azért, mert aki valamilyen formában foglalkozott ezzel a témával, az már szinte mind megtette! S így egy könyvtárnyi irodalmat, véleményt, kellene itt felsorolnunk és értel111
