Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): A végvárak és végváriak sorsa (1699-1723) - Studia Agriensia 11. (Eger, 1991)
Magyar Kálmán: Somogy várai és véghelyei 1699-1723 között (Különös tekintettel a Kapos-várra
A félévszázados Sárkány birtoklás után, 1686 tavaszán fizette ki a zálogösszeget Eszterházy Pál és szerezte vissza a kapusi vártartomány t.40 Addig persze ennek a vártartOménynak a helyzete is igen érdekesen alakult! Noha a 16. században már'jelentős rác, bosnyák betelepülés történt, 1622-ben mégis alig találhatunk élő falut. A kaposi vár és mezőváros kivételével, mindössze Aszaló (Somogy), Csokonya (Mező) Egres, (Magyar), Kisfalud (Zselic), Nádosd, Kislak (Zselic), Sántos, Szentbalázs a lakott. A többi 23 helység deserta, azaz puszta volt. 1652-re azonban jelentős újjátelepülés, konszolidáció történt, mivel már csupán 15 lakatlan település szerepelt az előbbi 23-mal szemben. A ma is meglévő helyiségekből Aszaló, Csokonya, Sántos, Szentbalázs, Cserénfa, Szentpál, Kisfahal, Egres, Gyarmat, Kislak, Simonjaivá (Simonja), Szilvásszentmárton, Újfalu, valamint a ma már nem létezőkből Márcadó, Várvíz, Mogyorosd, Nádasd, Bere/cnye- falva, Bopoly Gyertyán, Pölöske, Derecske, Belcsiszentmárton a magyar földesúrnak másfélszáz forintnyi összeget fizetett.41 Az említett puszták után is fizettek a magyar földesúrnak. így például Déshida ésZara (Zarany) pusztákért a,fürediek két forintot adtak 1653-ban. Az 1680-as évek legelején Gyertyán és Malyka pusztákért a kisfaludi jobbágyok adóztak.42 A törökség, jóllehet jelentős katonai erőt képviselt, nem tudta ezt az adózást megakadályozni! Pedig 1664-ben már 600 főnyi őrséget képviselt a kaposi vár és a háború esetén ötezer harcedzett katona vonult be falai alá. Ugyanakkor Kaposvár volt az egyik kiindulópontja a zalai részek ellen induló török támadásoknak is. Vele szemben az egyik fenyegetést a kislcomáromi magyar őrség jelentette. Vagyis maga Kaposvár török garnizon és rác, bosnyák telepesek lakóhelye lehetett, amelyhez tartozott f óképpen magyar lakosságból álló várbirtok!43 c ) A török kori város Véleményünk szerint a várat a magyar polgári lakosság már jóval a török által történő elfoglalás előtt elhagyhatta! Noha Evlia Cselebi, illetőleg a metszetek részben feltüntetik az ún. középkori várost is. Ez a város a várral szemben, a mai Vár utca környékén szabálytalan, négyszög alakú félszigeten (mint természetes szárazulaton'.), palánkkal és árokkal védelmezett területen lehetett.44 Olyan módon, ahogyan a 17. század közepétől származó Wáldtmann—Krausen-féle metszet a vár előterében a félkör alakú várost ábrázolta.45 A város beosztásához alapvetően fontos leírást a kaposi vár visszafoglalása után egy évvel, 1687-ben készített Kamarai összeírás adja.46 E szerint ,,a várat. . . a belső várat három árokrendszer fogja körül, ezek választják el egymástól az erősség három részét. Az első árkon belül 50 telek volt, amelyen a katolikus, illetőleg a „rác” ( görögkeleti) vallású lakosság házai álltak, de ezeket az ostrom alkalmával felégették. Másik árkon belül, a híd utáni két kapun áthaladva egy hosszú utcába jutottak az összeírok, amelyben 56 lakott „török” ház volt, 8 elpusztult mellette. A harmadik cirok átlépése után a belső várban (in inferiori arcé) 8 lakott és 15 lakatlan jó — azaz jelen esetben nyilván nagyobb méretű — török házat találtak”. A fentiek alapján elképzelhető, hogy miféle polgári lakosság élhetett a külvárosban! (De nemcsak azért, mivel Kaposvár a török fejadó jegyzékében nem szerepelt. Ott csupán azok a helységek szerepeltek, ahol magyar lakosság is élt.) Szakoly Ferenc szerint47 „az is igen szembetűnő, hogy a magyar földesuraknak magában a kaposi vár külvárosában lakó. . . valószínűleg kizárólag szerb polgári lakosságát nem sikerült adózásra kényszerítenie. 106
