Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): A végvárak és végváriak sorsa (1699-1723) - Studia Agriensia 11. (Eger, 1991)
Magyar Kálmán: Somogy várai és véghelyei 1699-1723 között (Különös tekintettel a Kapos-várra
Másutt, sőt még Kaposvár környékén is, ahol behajtották a magyar földesurakat illető összegeket. Kaposvár Arx és mellette a Kaposvár oppidum azonban minden további megjegyzés nélkül mégis szerepel...” Viszont az 1687-es összeírás azon kitételei, hogy görögkeleti szerbek lakóhelye mellett voltak olyan házak, amelyekben a visszafoglalás előtti időszakban katolikusok éltek, az ott lakó bosnyákokra vonatkozhattak. Az viszont teljességgel világos, hogy a 16-17. századi vár előterében, vagyis a mai Széchenyi téren „semmiféle különálló település” vagy jobbágyfalu nem lehetett!48 a) 3. A középkori vár és város a visszafoglalás után, egészen az 1730-as évekig V issza foglalás A lcaposi vár és váruradalom békésnek egyáltalán nem mondható százharminc, török alatti éve 1686 novemberében ért véget. A dunántúli hadakat vezető Badeni Lajos herceg-Siklós, Simontornya és Pécs után - november 17-én szabadította fel Kaposvárt,49 Az élet azonban csupán Szigetvár 1689-ben és Kanizsa 1690-ben történő elfoglalása után normalizálódhat- tott. Hiszen Kanizsáról és Szigetvárról állandó támadás fenyegette Kaposvárt is. 1688 nyarán ,,a pogány szomszédok a kaposi sáncban lévő népre rohanván, az holot kaposvári gyalogosok közül négyet levágtak, hatot két tarackkal és a kaposvári gyalog zászlóval edgyütt Szigetvárba bevittenek, summa szerint 110 német, magyar vitózlő rendelbűl elhullattanak”. Vagyis a visszafoglalás után még közel fél évtizeden keresztül fontos erődítményként szerepel, már magyar-német kézben, a kaposi vár. Ismerjük ekkori vice-kapitányát is, akit Gsoknyay (Mező) Jánosnak neveztek.50 Nyilvánvaló, hogy Kaposvéir esetében az 1686-1702 közötti időszakban - a kamarai összeírásban szereplő vári épületeket nagymértékben felhasználták. 1686-1690 között a vári épületekben ólt alakosság, mivel Kanizsa és Szigetvár törökjei „erős rajtaütéssel” támadták Kaposvárt is. Kaposvár várának lakói a török kivonulása után magyarokból, rácokból és itt maradt törökökből állottak. A magyarok a katolikus mellett az evangélikus, református valláshoz tartoztak, míg a rácok javarészt görög- keletiek voltak. Az 1692-ből fennmaradt összeírás 120-ra teszi az ittlakókat. Ugyanez az összeírás már 128 lakott házról beszél. (Ebből az látszik, mégis több lehetett a lakosok száma 120-nál!) Heher János kamarai tiszttartó hivatalos összeírása 1701-ből kb. száz házból állónak mondja a várost.51 A békésebb idők visszaállta után tehát az emberek idetelepülése nagyobb iramban folytatódott, mint ahogy megindult. Heher János szerint a lakosok hajdúk és huszárok voltak. 1699-ben találkoztunk már csizmadia és szabó iparosokkal, akik céhekbe szerveződtek. Volt itt még néhány rác és zsidó kereskedő is. Az 1702. évi űrbéli szerződés említést tesz olyan szegény sorsú lakosokról, akik „csak kezük munkájából tartották fenn magukat”. A várnak és Váraljának igen kicsi külső földterülete, határa volt. Az emberek nem is tudtak belőle megélni, azért dolgoztak Festetics Pál zaranyi, fészerlaki, toponári, apáti, csigodi pusztáin.52 b) A vári bencés plébánia Kaposvár lakosságának vallási életét 1693-ig vándor missiósok és az ún. licenciatusok látták el. 1693. augusztus 27-én Szenczy (Czencz) Román bencésrendi jószágkormányzó lett a kaposvári plébános. 53 107
