Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): A végvárak és végváriak sorsa (1699-1723) - Studia Agriensia 11. (Eger, 1991)
Magyar Kálmán: Somogy várai és véghelyei 1699-1723 között (Különös tekintettel a Kapos-várra
is felégették egy éjjel. Megtorlásképpen például 1561-ben n szeiiyériek csaptak váratlanul Kapos alá és a közeli Kecel faluban török rabokat ejtettek. Ez év decemberében a kaposi török őrség — a simonlornyai, a pécsi és koppányi sereggel együtt - Magyar Bálint fonyódi végvárára támadtak.36 1561-ben volt a „nagy kálmáncsehi kaland” is, amikor Dzsáfer kaposi vajda a kálmáncsehi templomra tört. Itt a város teljes lakosságából a leggazdagabbat, valamint Szegedi Kis István prédikátort hosszú évekre elhurcolta. Ezek a rabló- támadások egészen 1686-ig, Kaposvár visszafoglalásáig tartottak.37 2. Kaposvár története 1600-tól a visszafoglalásig a) Kaposvár magyar ostroma 1599-ben A vár és az ún. város a százharminc esztendő alatt alig változott. Kaposvár egyetlenegyszer sem’ cserélt gazdát, csupán egy alkalommal, 1599 novemberében állt ki ostromot. Istfánffy Miklós leírása szerint:38 ,,... ekkor a törökök semmiféle nagyobb vállalkozást nem kezdeményeztek. A székesfehérvári, koppányi és a pécsi tartományban telelő tatárok azonban egész Keszthely környékéig por- tyáztak. Nád ásd y Ferenc és Pethő Kristóf nehezen tűrték ezeket . . . hadakkal és a szekerekre rakott ágyúkkal megindultak két kisebb Balaton környéki török erősség, Lak (Öreglak), Bolondvár (Balatonszemes) ellen. A két gyenge erősség védői azonban nem várták be az ostromot, hanem üresen hagyva azokat, elmenekültek. Erre Schwarzenbergék Kaposvár alá vonultak és ágyúikat felállítva, ostromolni kezdték azt. A Kapos menti török várak — Koppány, Dombó és Ozora - őrségén olyan félelem vett erőt, hogy háznépükkel és ingóságaikkal együtt hanyatt-homlok Szigetvárra és Székesfehérvárra menekültek . . . Az ostromlók azonban nem boldogultak Kaposvárral: az ágyúk kevés kárt tettek a palánkfalban, amely kettős tölgyfa gerendasor közé tömött gyepből állott. Ezekben igen kemény tél is akadályozta az ostromlók tevékenységét. A vezérek kénytelenek voltak a hadműveletek folytatásától eltekinteni, s ágyúikat a vár alól visszavonni . . . Egy bizonyos Oberenpruck nevű brabanti származású vitéz kapitányt (akit homlokon talált a golyó) keszthelyi templomba helyezték örök nyugalomra. Majd az ágyúkat (amelyeket a mocsaras vidéken a jég gyengesége miatt nem tudtak volna tovább vontatni!) Kanizsán hagyták, s Győrbe és más állomáshelyeikre visszatértek.” Ez volt tehát az egyetlen komoly ostrom, amely a török kézbe került Kaposvár várát egyáltalán érte! h ) A várközpont és uradalom Kaposvár egyébként egy nahié, vagyis a szandzsák járási szintű egységének a középpontja is lett. Az 1565-66-os évben 83, míg 1571-ben 96 helység tartozott alá. Általában 566 és 1190 közötti fejadófizetésre kötelezett családfő szerepelt beosztásában. Gyakorlatilag a mohácsi szandzsákhoz tartozó nahié helységei a Kapóstól délre mintegy Hedrehelyig, nyugatra pedig nSegcsdig terjedő részt foglalták el.39 Kanizsa török kézre kerülése után, 1600-ban Kaposvár átkerült a budaiból a kanizsai tartományba. A kaposi tartomány védtelen falvaiban élő magyar és szerb - jobbágyokat nem tudta megvédeni a török a magyar feudális úrnak történő adófizetéstől. A Dersfi család kihalása után a kaposi birtok — egyelőre ismeretlen módon — az Eszterházyak kezébe került. 1622-ben pedig már biztosan Eszterházy birtokok voltak - az ugyancsak a török kézben lévő — Ozora, Tamási, Simontornya és (Török) Koppány is. Tőlük, legkésőbb a század közepén az ákosházi Sárkány család vette zálogba, 1000 Ft-ért. 105
