Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): A végvárak és végváriak sorsa (1699-1723) - Studia Agriensia 11. (Eger, 1991)
Magyar Kálmán: Somogy várai és véghelyei 1699-1723 között (Különös tekintettel a Kapos-várra
erexit Josephus ex Gomitibus, in Sárd. Vagyis Újlaki Lőrinc várának romja föló építette (emelte!) Somssich, azaz a sdrdi származású József gróf» A kastélydombot valóban sáncmaradványok övezik. Mellette Mátyás korabeli pénzek, fegyverek, sarkantyúk és más tárgyak is előkerültek. Pesty Frigyes szerint32 az Újlaki-vár fából volt és az Ulászló által elszenvedett lerombolása alkalmával tűzvész által pusztult el. (Vagyis Pesty Frigyes itt a kaposi 1495-ös ostrom eseményeivel keveri össze a kastély esetleges pusztulását! A kastélydombot a nép ma is Szarkavárnak nevezi). Szerintünk ez az 'újlaki vár megegyezhetett a mérői várral! Minden bizonynyal itt állhatott egy 14-15. századi eredetű várkastély, amely Újlaki Lőrinchez, de általában az Újlakiak itteni építkezéseihez kapcsolódhatott. (A nép részben összekeverhette a település: Újlak nevét az Újlaki család nevével is!)33 Ennek ellenére jelentősebb sáncmaradványai, illetőleg romjai a 18., de a 20. században is megmaradtak. Végsősoron tehát a Kapos mente 14—15. századi várkastélyát, várát a 16. század első felében egy féltucat elővárnak is tartható tarisznyavár, illetőleg várkastély vette körbe. Fő erőssége — falain és palánkjain kívül — a mellette folyó Kapos, illetőleg az átjárhatatlan mocsár volt. Ez azonban 1555-ben nem tudta megoltalmazni a török nagy erejű ostromától, illetőleg a makacs hódoltatási szándékától. f) A kaposi vár a török kézben (1555-1600) A kaposi vár 1555-ben — a bahócsaival együtt — török kézre került. 1556-ban Szigetvár török ostromával szemben komoly magyar hadilópések, ellentámadások születtek. Ennek eredményeként a törökök a Rinya mentén súlyos vereséget is szenvedtek. Rövid időre elveszett számukra a kaposi, illetőleg hosszabb időre a babócsai vár. A gyors török ellenlépések során 1556 és 1557 fordulóján helyreállították Kapos várát és őrséggel rakták meg. Ez az újjáépített, toronnyal megerősített török vár nagyjából megfelelt a száz évvel később, 1664-ben készült Evlia Cselebi-fé e leírásnak.31 „Ez a vár olyan, mintha Kanizsa várának a fia volna. Kanizsa gyanánt egy nádas, mocsaras, mély völgyben úgy áll, mint négy lábán a béka. A mocsár vize a Kapos folyón az árkon átfolyik s igen nagy víz. Vára nincs oly nagy, mint Kanizsa, s hosszúkás, négyszög alakban fekszik. Egész építkezésének az alapján fagerendák vannak, s körös-körül tömésfalakkal övezett palánka. Belső vára azonban nagyon erős, háromszáz deszkazsindelyes tetejű, kertnólküli szűk háza van. Szulejmán khán dzsámija, hadiszertára, élelmiszer raktára, keletre nyíló vaskapuja, s előtte felvonó hídja és tornya van. Külvárosa: egy tágas síkon, a Kapos folyó mocsarai közé épült hosszúkás négyszögű külváros”. Palánkfalának szélességét teljes öt ven lépésnek találta... „A vár minden oldalán nagy bástyák és minden szöglet környékénél lőrósok vannak . . . kapui előtt az árok fölött lévő hidjai csigákon járnak. E városban van a Khunk jár dzsámi és más egy-két dzsámi. Van két medreszéje, hat elemi iskolája, két helyen kolostora, s mintegy ötven boltja. Három iszlám városrésze van, a többi Keresztény. Utcái deszkaburkolatúak, épp úgy, mint Kanizsán, mert süppedékes a hely...” Kaposvár vára a középkorban elsősorban katonai bázis volt! Vagyis benne egyes időszakokban csak, más időszakokban pedig nagyobb részt katonák laklak. Az 1505-66- os zsoldlajstrom szerint a mohácsi szandzsákba tartozó Kapos őrsége 211 főből állt. Az 1568—69-es szerint pedig 255 fő szolgált benne. A várőrség élén a vajda állott, alatta kisebb egységre tagolódva különböző fegyvernemhez tartozó katonaság állott. A vajda seregén kívül megközelítőleg - öt aga vezetésével - itt több, mint száz lovas is élt.35 Ez (az itt részletesen fel nem sorolt!) török csapat már 1557- ben portyázást végzett a megyében. Ekkor a Szenyér végvár mögötti Szőcsényt 104
