Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): A végvárak és végváriak sorsa (1699-1723) - Studia Agriensia 11. (Eger, 1991)
Magyar Kálmán: Somogy várai és véghelyei 1699-1723 között (Különös tekintettel a Kapos-várra
1543-bail Szulejmán hatodik hadjárata nyomán Kaposvár a Drávától kiinduló és a Balaton déli partjáig (Fonyódig) húzódó várak egyik fontos láncszeme lett! Kaposvárt ekkortájt, vagyis 1520-1543 között átalakították a korszerű védelmi célokat szolgáló ún. palánkvárrá! Az 1546-os számadás szerint a várban 50 lovas és 50 gyalogos katona szerepelt. Az erőd még a Dersfiek tulajdonában volt, s csupán a király fizette az őrséget, illetőleg a vár fenntartását. 1550-ben 25 huszárral és 25 gyalogossal erősítették meg az addigi 100 fős őrséget. Ettől kezdve egészen 1555-ig a szigeti utat, illetőleg a dél-dunántúli végvárrendszerrel való fontos összeköttetést biztosították. Őrségét az ún. szabad hajdúkkal is kiegészíthették, akik a környékbelieket válogatás nélkül sarcolták, pusztították. A kaposváriak 1555-ben pl. a kiskomáromi vásáron hatalmaskodtak és összeverekedtek az árusokkal is.24 Ennek ellenére a vár hadászati szerepe - ebben az időben - igen jelentős volt! Sziget után kétségtelenül a környéken a legnagyobb várőrsége volt! Dél-Dunántúlon a kaposi őrség tagjai a hódoltsági jobbágyokat messze földön megadóztatták. 1554 derekán még a hátai polgárok is nekik adóztak! Ebben az időben a Dráva mente, így Babócsa felé, illetőleg észak-nyugatnak a Kapos és Korotna vára biztosította az utat. Kapos, Korotna és Babócsa őrsége nélkül a szigeti utánpótlás egyáltalán nem érkezhetett meg. Éppen ezért a törököknek is szemet szúrt és feltett szándéka volt, hogy ezeket a láncszemeket minél előbb kikapcsolhassa. d) A kaposi vár ostroma 1555-ben 1555-ben be is következett ez a török támadás Kaposvár ellen! Dzselálzáde Musztafa nisandzsi basi leírása szerint:25 Tojgun pasa — sok béggel együtt — indult ... a Budunhoz (Budához) közel eső Kaposvár várának megsemmisítésére. Melynek bástyái az égbe nyúlnak, árkának a feneke a tenger vizéig ér le, palotáinak párkányai az égboltot érintik . .. falai erősek, szilárdak, a levegőbe merednek. Midőn az ehhez közel fekvő Szent Jakab nevű vár közelében megállapodtak, a benne lévő gyaurok . . . futásnak véve a dolgot, sötét éjjel szétfutottak és üresen hagyták a várat. A Kaposvár mellett lévő Mere nevű párkányban pedig — 400 lovas volt . . . azon éjjel felgyújtván a párkányt, összes háznépeikkel Kaposvárba mentek, s eltorlaszolták a kapukat. . . Ezután újra a vár leírása következik: a nevezett vár a Kapos nevű víz közepén fekszik, mely egészen körülveszi, s minden oldalról nehezen járható hegyek kerítik. Széles árkán belül van a nagy palánk, azon belül az erős párkány és harminc rőfnyi széles árok, tele vízzel. A párkánynak minden oldala hantból, deszkából és gerendákból van építve, és bástyákkal ellátva. A párkány a meteriszek (=védőárkok) mögé több helyen felállított ágyúkkal és 500 puskás gyaurral volt megrakva. A hit harcosai a vízzel telt árkait eltöltvén fával, s arra tornyot csináltak, éjjelnappal harcoltak . . . Szeptember 17-én a vár ellen rohamot is intéztek ... az alávaló gyaurok vereséget szenvedtek és visszafutottak a belső várba . . . hamarosan a nevezetes vár elfoglaltatott...” Forgách Ferenc 1572—1576 között másképpen írja le az eseményt.26 „Először Kapóst vették ostrom alá ... a vár birtokosa Dersfi István, amikor értesült a basa támadásáról azonnal Bécsbe indult, hogy Ferdinánd királytól katonákat és hadieszközöket kérjen várának megsegítésére. Kajoos várában — néhány lovas zsoldos kivételével — többnyire csak szabad hajdúk voltak. Amikor a török sereg a vár alá érkezett és az ágyúkat a falak előtt felállította, a harmadik nap utáni éjszaka a vár védői kiszöktek a várból, s azt üresen hagyták. . . ” Istvánffy Miklós, nádori helytartó a XVII. század elején írt krónikájában a következőt állítja:27 „. . . a vár, amely ebben az időben Dersffy Farkas és István tulajdona volt, mocsaras helyen feküdt, s a Kapos folyta körül. Környéke oly any- nyira mocsaras, hogy sem a folyó partjai nem vehetők ki a sás- és nádréteg között, s azt sem lehet egykönnyen eldönteni, hogy a víz melyik irányba folyik. Egyszóval 102
