Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): A végvárak és végváriak sorsa (1699-1723) - Studia Agriensia 11. (Eger, 1991)
Magyar Kálmán: Somogy várai és véghelyei 1699-1723 között (Különös tekintettel a Kapos-várra
a vár olyannyira meg van erősítve a természet által, hogy ha védői megfelelő eróllyel és bátorsággal védelmezik, akkora sereg, mint amekkora a budai basáé volt, aligha foglalhatja el. A várban azonban Szél Péter, a hozzá hasonló latroknak és hóhéroknak zavaros fejű és nyughatatlan elméjű vezére parancsnokolt. Szél, miután öt vagy hat napig védelmezte a várat, titokban kiszökött onnan társaival együtt és a várat üresen, az ellenség kónyére-kedvére hagyta, jóllehet még nem szenvedtek hiányt sem élelemben, sem pedig egyéb, a védelemhez szükségesekben, sőt Dersffy István már segódcsapatokkal és 2 ágyúval közeledett hozzá. Szél egyébként meglakolt ezért - s más egyéb bűneiért -, mert Török Ferenc kezére jutva, az elrettentő módon ki végeztette.” Szakály Ferenc viszont hitelesen rekonstruálta a várostromot.28 Szerinte szeptember 7-e tájban szállhatott a török Kaposvár alá. Az ostrom szeptember 12-én is nagy erővel folyt ... a török erősen lőtte és törette a várat, egy bástyát és egy kaput lerontott, az árkát fával, ággal feltöltötte, a Kapos vizét is Kecelnél a vár alól elvezették. A török a mocsár lecsapolása után teljesen elzárta a várat. Úgy, hogy a védők és a kintiek kapcsolata lehetetlenné vált. Ilyen még a legnagyobb ostromok (Eger, Sziget) idején is ritkaság volt! Szeptember 17-én következett be a lerombolt várfalak és a megfogyott őrség elleni általános roham. A külső várba való betörés után a belső várban is továbbfolyt a harc! Háromnapos ellenállás után esett el végül csak a belső vár. Védői kegyelemre megadták magukat és elvonultak a várból! Vagyis egyáltalán nem bizonyulhat igaznak a vár könnyű, gyáva feladása. Mint ahogy az sem hiteles, hogy Szél Péter volt a várkapitány. Hiszen ezt a kaposi parancsnokot Marcinkénak hívták! A mende-mondák alapja az lehetett, hogy Kapos megmenekült védőinek egyike — közel sem az egykori parancsnok - később annyira elhíresedett a Dunántúlon gaztetteiről, hogy Török Ferenc kivégeztette. Végsősoron Kapos védelme legalább 11-12 napig, de valószínűleg 14-15 napig tartott! Ez a helytállás pedig megbecsülést érdemel inkább. Hiszen a környékbeli várak közül a legvitézebb védelmi harc éppen itt folyt! e) A kaposi vár középkori védelmi rendszere Milyen lehetett a vár védelmi rendszere? Tudjuk, hogy 1526 után a várnak a négy sarkán rondella, illetőleg félköríves ágyútornya épült. Az előtte lévő középső, illetőleg a külső várat körbevették 7-8 méter hosszú, levert fagerendákból és a köréje fonott rőzsével megerősített döngölt földből készült palánkfallal. Kaposvár vára 1543 után a nyugat-magyarországi végvárrendszer egyik fontos egysége lett. Királyi és magánföldesúri vár volt egyben egészen 1555-ig\ Ehhez a rendszerhez Kaposvár környékén tartoztak — már a bevezetésben is emlegetett — a somogyi várak! Hasonló kis erődítmény volt a Nagy Jankó szigetén és a nagy gáti Szigetberekben. Pesty Frigyes írta erről,29 hogy „kettős sánccal bírt, melyek egykor Kaposvár várnak lehettek végerő- dítményei, mert csak ezen az úton lehetett az éjszakai (Északi) dombos helységekkel a városba közlekedhetni, miután ismét ezen városon túl cölöpös töltések nyomai láthatók”. Kaposvár 1555-ben történt elfoglalásával kapcsolatban szerepelt a szentjakabi és a mérői vár is.30 A szentjakábi bencés-monostor palánkkal erődített kis tarisznyavárához hasonló szerepe volt a mérői (Kaposmérő) palánknak. Erről a mérői palánkról azonban sokat nem tudunk! Többet szerepelt viszont Kaposújlak határában az ún. Újlaki vár31. A hagyomány szerint 15. század közepén Újlaki Lőrincnek (inkább Miklósnak!) épült itt vára, amely a hódoltság alatt pusztulhatott el. A mai kastély melletti tornyon kőtábla hirdeti ma is, hogy Super Ruinas Castri Laurenti Újlaki 103
