Fajcsák Attila: Az egri szőlőművelés szokásai és hiedelmei - Studia Agriensia 10. (Eger, 1990)
Összefoglalás
ban nem rendelkezünk számottevő folklóranyaggal — másutt az országban még ennyi sincs —, de Eger azok közé a települések közé tartozik, ahol csupán három, négy évtizeddel ezelőtt ritkultak meg, majd tűntek el véglegesen a Donát-napi processiók. A szőlőművelés szokásainak hagyományos rétegén kívül fontosnak tartottuk az olyan „félnépi” egyletek, céhek szokásainak vizsgálatát, amelyek valami módon kapcsolatban álltak a szőlő- termesztéssel. Egerben több ilyen szervezet is létezett, mi azonban a szőlőmívesek céhének kérdését érintettük röviden egy félreértésre okoz adó publikáció kapcsán. Megalakítására 1815-ben történt kísérlet, mely végül nem valósult meg, így a működését szabályozó artikulus tervezet nem tekinthető néprajzi szempontból komolyabban értékelhető forrásnak, mert különféle jellegű, funkciójú intézmények artikulusaiból készült. Noha az egri szőlőmívesek céhe nem alakult meg, mégis a jövő helytörténeti kutatásának több figyelmet kell szentelnie arra, hogy a szőlőmíveseknek milyen szervezete lehetett az, amelyik 1853. áprilisában templomi zászlót szenteltetett az érsekkel. A szüret nemcsak a gazdasági év záró eseménye, hanem a több hónapos fáradozás eredményének hálaünnepe is. Megállapíthatjuk, hogy a múlt század jelentős változásokat idézett elő a szüreti szokásokban. Nézetünk szerint korábban a szüreti mulatságok helyszíne kizárólag a szőlő volt, majd a XVIII. század végén, de inkább a XIX. század első felében a mulatság helye fokozatosan bekerült a városba, ahol különféle egyletek, szervezetek karneválszerű felvonulást, azt követően pedig bált rendeztek. Ezzel egyidejűleg, adataink tanúsága szerint, a szőlőben is rendeztek néhány alkalommal hajnalig tartó vigasságokat, e szokásnak azonban végérvényesen véget vetett a filoxéra. Századunk első feléből származó adataink már csak a városban történt szüreti felvonulásokról és bálokról tudósítanak, melyek haszkos-dramatikus mozzanatait máig nem sikerült hitelesen feldolgoznunk. Vizsgálataink során arról is megbizonyosodhattunk, hogy Egerben a szőlőművelés szokásainak, hiedelmeinek megszűnésébe 92
