Fajcsák Attila: Az egri szőlőművelés szokásai és hiedelmei - Studia Agriensia 10. (Eger, 1990)

Összefoglalás

nem kizárólag a filoxéra játszott döntő szerepet, hanem azt megelőzően az évekig tartó, következetesen rossz időjárás és ebből adódóan a gyenge termés, valamint az a gyökeres változás, amit a filoxéra indított el a megyeszékhely társadalmának életében. Mindezeket tetézte a század eleji zaklatott politikai helyzet, melynek következményeként kitört az első világháború. Összességében tehát több, mint egy emberöltőt fog át az az időszak, amelynek eredményeként a hagyományos művelésmódok, és a hozzájuk tapadó szokások, hiedelmek lassanként kivesztek a gyakorlatból.

A közösen végzett évközi szőlőbeli munkák — különösen a nagybirtokon — és a munkanapok folyamán előforduló szünetek kedveztek a különféle folklór műfajok fennmaradásának, gondolunk itt elsősorban a dalokra és a játékokra. A szövegfolklór-ku- tatás és a népzenetudomány eddigi eredményei szerint már ismertek a „Szőlőműveléshez kapcsolódó dalok” című fejezetünkben külön-külön, vázlatosan vizsgált műfaji kategóriák, de ilyenfajta csoportosításban, amire itt kísérletet tettünk, még nem történt meg e foglalkozáshoz kötődő dalok közreadása.

Munkánkban ennyi adat birtokában nem vállalkozhattunk messzemenő következtetések levonására, de nem is volt célunk. Annyit azonban összefoglalóan megállapíthatunk : az erősen katolikus érzelmű város lakóinak jeles- és hétköznapjait, a naptári év viszonylatában a legkülönfélébb szokások, hiedelmek szőtték át, amelyek közvetlenül vagy közvetve kapcsolódtak a szőlőmono- kúltúrás város legfőbb terményéhez, árújához, a mindenki megélhetését jelentő szőlőhöz és borhoz. Szerény munkánk bizonyítéka annak, hogy ebben a témában is bőven van még gyűjteni, kutatni, de legfőképpen pótolni való minden magyar borvidéken.

93