Fajcsák Attila: Az egri szőlőművelés szokásai és hiedelmei - Studia Agriensia 10. (Eger, 1990)
Összefoglalás
különféle jelesnapi szokásokat át meg átszőtték a szőlőtermés érdekében végzett különféle rituális cselekedetek. Gondoljunk csak a különféle szentelmények bajelhárító, serkentő funkciójára, mint a szentelt gyertya égetése vihar ellen, szentelt víz vagy bor alkalmazása, a bor minőségének megtartására, szentelt barka elásása a szőlő négy sarkába az évi termés védelmére stb. A több évszázados szőlőmonokúltúrából természetszerűleg alakult ki sajátos jogszokásrendszer. Az itt közölt, hagyomány által megőrzött jogi népszokásokat nem vethettük össze a tételes joggal, mellőznünk kellett a vonatkozó levéltári anyag feldolgozását is, mivel mindez meghaladta volna dolgozatunk kereteit. A szőlő, présház és pince szerzésével, fenntartásával, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb problémás esetekben gyakorolt szokásokból így is szép számmal sikerült a hagyományból példákat bemutatnunk. A szőlőbeli, dűlőmenti keresztek, szobrok állításával kapcsolatban láthattuk, hogy a vallásos lelkűiét nemcsak a városi templomok és a hóstyai házak falai között nyilvánult meg, hanem a távolabbi otthonra, a megélhetést jelentő szőlőre is kivetődik. Bár e külterületi vallásos kegyhelyek állításának indítékai különbözőek, a velük szemben kialakult viselkedésformák azonban egységes képet mutatnak. Rövid időn belül szinte mindenki magáénak tekinti, kötelességének érzi ezek gondozását, ezért előtte elhaladva joggal fordulnak a megfeszített Kristushoz, Szőz Máriához a szőlőnek a jég, a vihar és egyéb baj elleni védelméért, jó időért, bő termésért stb. A szőlőbeli vallásos kegyhelyek állításának fénykora a filoxéra (1886) és a második világháború közötti időre tehető. Míg a feszületek ,,univerzális”-nak tekinthetők a vallásosság lelki igényeinek kiszolgálásában, a barokk korban népszerűvé vált Szent Donát szőlőhegyi védőszent szobrához kizárólag csak a szent névnapján vonultak processióval. A szent ünnepe nem a katolikus naptár szerinti névnapon, augusztus 7-ón, hanem a szobor 1716-ban történt felszentelésétől kezdődően, július második vasárnapján volt. Noha Szent Donát kultuszáról egri vonatkozás91
