Fajcsák Attila: Az egri szőlőművelés szokásai és hiedelmei - Studia Agriensia 10. (Eger, 1990)

Szüreti szokások

A szüreti koszorúval idáig azért nem foglalkoztak a kutatók behatóbban, mert a szőlő romlandó volt, és nem maradt fenn egyetlen közgyűjteményben sem, mint pl. a dohánycsillag, vagy az aratókoszorú. Ez utóbbiról MADARASSY László írt korábban egy kisebb tanulmányt,228 melyben jeles etrográfusunk foglalkozik az aratókoszorú formájának változataival is. Nemrégiben ugyanezt vizsgáltuk meg a szüret jelképével kapcsolatosan.229

Egerben és a borvidéken, de valószínűleg másutt is az országban, csak akkor készült koszorú, és akkor szerveztek felvonulást, bált, ha a szüret bő termést hozott, tehát volt ok a vigasságra, előfordultak kivételek, legalábbis erre utal egyik adatunk a szőlő- termesztés legkatasztrófálisabb időszakából, a filoxéra idejéből. Egy egri bútorgyáros segédei által szervezett szüreti mulatságról ezt olvashatjuk a helyi sajtóban230 1890. őszén: „Kissé visszásán hangzik nálunk már maga ez a szó is «szüreti mulatsága ma, mikor minden szőlősgazda könnyes szemekkel néz a phyloxera által elpusztított szőlleje után... nem csoda hát ha a tegnapelőtti mulatság olyan benyomást tett reánk, mintha derék polgáraink tort ültek volna az egri szüret romjai felett... a nagy termek felső részén s az oldal helyiségekben szőlőlugast alakítottak ki, s úgy mint a csillárokat mosolygó szőlőfürtök százával akasztották tele... A mulatság este 9 óra tájban... a csőszök bevonulásával kezdődött, nyolc par ászt jelmezbe öltözött férfi és... leány vonult be párosával, az első két pár nagy szőlőkoszorút cipelve vállain, élükön az öreg szőlőpásztorral, a Rákóczy induló hangjai mellett, Midőn a terembe beértek elfújtak egy pár nótát, azután a bíró kiadta a rendeletet a csőszöknek, hogy akit szőlőtolvajláson rajtakapnak egy piczula erejéig megbírságolják.”

Ha szüreti koszorú valamilyen egylet által szervezett felvonulásra készült, ahhoz módosabb szőlőgazdáktól gyűjtötték össze a megfelelő mennyiségű szőlőt. A rendezvény előkészítői ilyenkor ügyeskezű embereket1 bíztak meg a „naccsomó”, „szőlőfürt” elkészítésével. A fürt súlya adatközlőink szerint az 50—60 kg-ot, egyesek szerint az egy mázsát is elérte.

74