Fajcsák Attila: Az egri szőlőművelés szokásai és hiedelmei - Studia Agriensia 10. (Eger, 1990)
A szőlő védelme a kártevő állatoktól
A kártevők riasztására szolgáló eszközök közül az egész földön az antropomorf bábu a leggyakoribb. KRISTON VÍZI József helyesen látja, hogy ezen ijesztők „gondolati gyökereit abban az elképzelésben kell keresni, mély szerint az ember jelenlétét egy, az őt jelképező, hozzá hasonló figura azonos mértékben képes helyettesíteni”. 87 A város határában lévő antropomorf ijesztők felépítésüket tekintve, semmiben sem különböznek a hazánk más vidékén vagy más országban találhatóktól. A váz itt is egy keresztbe összekötözött, szegeit, drótozott fakereszt, amire a gazda egykori rongyos zakóját, kabátját húzzák és a karó tetejére még egy elhasznált kalapot is helyeznek úgy, hogy szél le ne fújja. Nem volt ritka az olyan ijesztő, amelyiknek ,,kezébe” egy hosszú botot „tettek”, rajta egy, a szellő által is könnyen megmozduló alkalmatossággal. Néhány an emlékeztek rongyból készült, kitömött, emberfejre emlékeztető ijesztőre. A kártevő állatok riasztására szolgáló antropomorf bábukat, és egyéb alkalmatosságokat télen is kinnhagyta a gazda. Csak akkor végeztek rajtuk javításokat, ha készítőjük úgy látta, már nem töltik be maradéktalanul funkciójukat. Egy helyen a madárijesztők felállításakor erejének serkentésére versikét mondtak. Sikerült ehhez hasonlót gyűjtenünk, 88 csak az adatközlő már nem emlékezett arra, hogy hol és mikor hallotta és milyen szituációban használták : „Hess, te madár hess, hess, hess Szőlőt lopni ne siess !” Egerben a madárijesztő bábukra sajátos helyi terminológiát még nem sikerült gyűjtenünk. Az Almagyar dombon találkoztunk olyan szellemes ijesztő, zajkeltő berendezéssel, amely öt—hat stabilan rögzített kolomp- ból állt, és verőikre egy félméteres madzagon vegyszeres, műanyag zsákból hasított nagy darabokat kötöttek. Ezek a levegő legkisebb mozgására is megszólaltak. Vadak ellen oly módon is védekeztek, nyilván akik megtehették, hogy egy kis kerítést emeltek szőlőjük köré. 35
