Fajcsák Attila: Az egri szőlőművelés szokásai és hiedelmei - Studia Agriensia 10. (Eger, 1990)

Jogi népszokások

is hosszú ideig visszajártak, és szüretkor közösen dolgozták fel egymás szőlőjét. A torlódás elkerülése végett időben egyeztették a családon, rokonságon belüli szüreti időpontokat, hogy mindenki segíthessen a másiknak.

Szüreti időszakban általános volt, hogy a borászati eszközöket, prést, hordókat, ,,léhót” (bormerítő dongás edény) és egyéb eszközöket kölcsönkérték a szomszédok, ismerősök, utcabeliek egymástól. Ezért, a mozgatható présházi eszközöket általában megjelölték. Gyakran a tulajdonos monogramját beleégették olyan vassal, amilyennel a hordókat hitelesítették. Többen geometrikus jeleket, vagy egyszerűbb nagybetűket (T. V. U.) faragtak a fent felsorolt tárgyakba, de volt aki csak egy rövid, festett csíkot alkalmazott tulaj don jegyként. A hordókon általában a piros és a fehér festésű jelzés a bor színére utalt. A gazdák arra törekedtek, hogy egy-egy hordóba mindig egyforma színű bor kerüljön.

33