Fajcsák Attila: Az egri szőlőművelés szokásai és hiedelmei - Studia Agriensia 10. (Eger, 1990)
Hiedelmek és naptári szokások
December 27. Szent János MEDNYÁNSZKY Sándor, emigrációba kényszerült egri származású báró írja könyvében, hogy a városban a pincézők Szent János áldása után szoktak hazaindulni.64 Adatközlőink közül már csak néhányan ismerik a Szent János áldása vagy János-póhár kifejezést, a hazaindulás előtti utolsó pohár bor jelentésben. Szent Jánosnak már a középkorban jelentős kultusza alakult ki. A nevenapján történő borszentelésre már a XV. századból találunk hazai adatokat.65 Egy évszázaddal később Egerben a szőlőművesek patrónusukként tisztelik és ünnepét borral köszöntik.66 A Szent János áldása kifejezés kialakulásának történeti gyökereit egy helyen a következőképpen magyarázzák: „Szent János apostolt egy pogány fejedelem mérgezett borral kínálta meg, ő azonban keresztet vetvén a neki nyújtott pohárra, a méreg kígyó alajában tekergőzött ki a serlegből.”67 Tanúlságként pedig az vonható le ebből, hogy a legnagyobb vigadalomban, mulatozásban sem szabad megfeledkezni a mértékletességről, „mert a tobzódásban testet és lelket öltő méreg rejlik.”68 Adatközlőink jórésze, mint korábban írtuk, a borszentelést húsvéti szokásként ismerte. Csak néhányaknak rémlett, mintha ezt régebben december 27-én tartották volna. Egy XVIII. századi és egy, a századfordulánkon megjelent egri rituale minden kétséget kizáróan megerősített bennünket abban, hogy a városban korábban szokás volt a Szent János-napi borszentelés.69 A szervita templom jelenlegi plébánosa szerint, náluk az 1970-es évek elején volt az utolsó borszentelés. A régi tradíció megszűnésének oka: a hívek nem vittek bort.70 A szentelés lezajlása nem különbözött a húsvétitól. December 31. Szilveszter A szilveszter reggeli napsugár kevés bort hoz a jövő évre.71 23
