Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)

Szántó Imre: Eger felszabadulása a török uralom alól (1687)

hadtestnek sikerült egy 400 szekérből álló élelmiszer- és lőszerszállítmányt Egerbe bejuttatni. Ez volt az itteni török őrség utolsó utánpótlása.26

1686- ban, 145 éves török megszállás után Buda vára is felszabadult, az év végén pedig a Dél-Dunántúlról űzték ki a törököket. Eger török helyőrségének már az 1687. évi blokád előtt rendkívül leszűkült a kapcsolata a főparancsnokságával, mert az előző évben felszabadult Hatvan, Heves, Szolnok és a Jászság, így az egri törököknek csak délkelet felé maradt körülményes kapcsolata a balkáni bázissal.27 Szeged 1686. október 23-án történt feladása után aztán az Eger körüli blokád még szorosabbá vált, és a török őrség kiéheztetése a végsőkig folytatódott.26

1687- ben tovább folyt a „Szent Liga” szövetségi rendszerének győzelmes háborúja.29 Caraffa tábornok ez év elején Eger vár ostromát javasolta, és sürgette I. Lipót császárt, hogy a várat okvetlenül be kell venni, mert a törökök Egerből messzire kijárnak rabolni, pusztítani, és súlyos adókkal terhelik a szomszédos megyéket. A tábornok hivatkozott Rusztem egri pasa elfogott levelére, amelyből az derül ki, hogy az őrség minden élelemből kifogyott, s ha minél előbb nem jut utánpótláshoz, minden reményét elvesztette a vár megtartására. A törökök egy része a tél folyamán Egerből megszökött, otthagyván nejeiket és gyermekeiket.50

Az Udvari Haditanács azonban Caraffa haditervét nem fogadta el, nem adván hitelt az egri várparancsnok levelének.51 Az 1687. év hadműveleti céljául Belgrád elfoglalását jelölte ki. Lotharingiai Károly herceg azonban ellenezte ezt a tervet; arra hivatkozott, hogy addig gondolni sem lehet ily távoli célra, amíg Eger, Székesfehérvár, Szigetvár, Kanizsa, Temesvár és Várad török kézen van.52

I. Lipót császár így Eszék felé rendelte Károly herceget, hogy az átkelőhely birtokbavételével vágja el a török főerőket a Dunántúlon. Szulejmán nagyvezér mintegy 40 ezer főnyi serege azonban meghiúsította ezt a vállalkozást, mire a szövetségesek visszavonultak. Ezt a törökök menekülésnek vélték, s üldözni kezdték a császári sereget. 1687. augusztus 12-én Nagyharsánynál, nem messze a mohácsi csatatértől. Károly herceg szembefordult az elbizakodott törökökkel, és elsöprő győzelmet aratott felettük. A győztesek most már kardcsapás nélkül birtokukba vehették az eszéki hidat. Eszék, Pétervárad, az egész Szerémség felszabadult.55

Miután a császári csapatok Eszék alá nyomultak, a török Eger már csak mint kis mohamedán sziget maradt itt, amely körül mind szorosabbra szorult az ostromzár. Mivel a vár nem esett a déli hadműveleti irányba, azért az Udvari Haditanács inkább a harc nélküli, blokád által történő megszerzése mellett döntött.54

Pontosan nem ismerjük a vár kapitulációja alkalmával a falak közé zárkózott török fegyveres erő létszámát.55 Ha tekintetbe vesszük az ide menekült szarvaskői, hatvani és hevesi mohamedán harcosokat is, úgy tűnik, hogy a megadási szerződés alapján háromezer török távozhatott Egerből, köztük természetesen a város polgári lakossága is.56 Ugyanakkor mintegy 300 lélekre tehető a kapitulációs szerződés értelmében Egerben maradtak száma.57

A törökök elég jól felkészültek Eger tartós védelmére. Bár a vár löveg67