Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)
Szántó Imre: Eger felszabadulása a török uralom alól (1687)
közvetlenül a törökök nyomán kerültek Egerbe már a 16. század utolsó éveitől kezdve. Evlia Cselebi, aki a 17. század második felében (1664—65) Egerben is járt, némi túlzással azt állítja, hogy a város lakosságának legnagyobb része bosnyák („rác”) kereskedő volt.1" Valószínűnek tarthatjuk, hogy a szerbek nyomán - már a török uralom idején - görögök is megfordultak Egerben, s hogy a város felszabadulásakor megmaradt 180 „rác” közül akadt néhány görög is." A várban és a városban élő népességet 10-12 ezer főre becsülhetjük.12 Evlia Cselebi török utazó szerint Eger vár - falakon belüli - külváros erődítményében 17 városnegyed volt, ebből 10 mohamedán török és 7 keresztény által lakott.1'’ De valószínűbbnek tartjuk Sugár István megállapítását, hogy ti. a falakkal övezett város hét pontosan körülhatárolható településrészre oszlott, mégpedig az Almagyari, a Váralatti, a Káptalan utcai, a Felnémet utcai, a Hatvani utcai, a Piac körüli, s a Rác utcai településrészre.14 A különböző népcsoportok Egerben is egymástól meglehetősen elkülönülve laktak.15 A mohamedán törököket inkább a vár és az Eger patak közötti részen, a keresztényeket pedig a város nyugati fala és az Eger patak közötti részen találjuk. Ebben a hét városrészben az 1596 előtt ismert 270 lakóház 1690-re 810 lakóházra szaporodott.16 A házak többnyire török módra fából épültek, és a hosszú ostrom alatt 1687-ben a tűz martalékaivá váltak.17 Az egri várra 1596-ban kitűzött török félhold 91 év után hullott le.111 A császári seregek lépésről lépésre szorították ki a törököket Magyarországról. Egyes császári hadvezérek Eger várát már 1685 nyár közepén ostrom alá akarták venni, hogy annak bevételével az ország felső részeiben a téli szállást biztosítsák maguknak, s Thököly itteni uralmi bázisát megdöntsék, de végül is Lotharingiai Károly herceg véleménye alapján a vár ostromát elhalasztották.19 Ugyanakkor azonban Eger vidéke körül bizonyos pontokon figyelő csapatokat állítottak, nehogy az egri török őrség kirohanásaival a császári sereget a felső-magyarországi hadműveletek során zavarja. Mercy és Heister császári tábornokok, valamint a Thököly fejedelemségétől elszakadt seregrészek Petneházy Dávid vezetésével 1685. október 12-én bevették Szolnokot. Innen kiindulva a csapatok október 19-én elfoglalták Heves palánkját, majd Eger alá vonultak, és azt nyolc napig ostrom alatt tartották.20 Eger alól Szentmiklósra és Szarvasra vonultak, s a két kis palánkot ugyancsak elfoglalták.21 Antonio Caraffa tábornok állítólag azért építtetett 1686-ban a Tiszán hidat, hogy a császáriak kezén lévő Szolnokot szükség esetén segíthesse, és az egri őrség gyakori kitöréseit megakadályozhassa.22 A császári csapatok az egri várat a harcokból igyekeztek kikapcsolni, amit a vár katonai körülzárásával kívántak elérni.2-’ Ezért a környező falvak lakóinak megtiltották, hogy élelmiszert szolgáltassanak a törökök számára. Ezzel Eger körülzárását még szorosabbra fogták.24 Közben 1686 nyarán megkezdődött Buda ostroma. Híre terjedt, hogy Oszmán egri pasa segítséget akar vinni a budai törökökhöz. Ezért Petneházy Dávid huszárait és más lovasalakulatokat Caraffa az egri blokád megerősítésére rendelte ki. Ezeknek sikerült is júliusban Oszmán egri pasát mintegy 600 lovasával az egerszóláti völgybe kicsalogatni és ott felkoncolni.25 1686. július 21-én a „szegedi pasa” vezetése alatt egy 6-7000 törökből álló 66
