Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)

Lőkös István: „Üdő mulatás közben szerzett versek” Koháry István költészetéről

„örök boldogság” felé vezetőt. A tizenkettedik részben ismét ókori példák következnek: valamennyi a hívságos világból való elfordulásra ösztönzi, a világbíró Nagy Sándoré éppúgy, mint az „ékessen puzdrázott, nyilas Dianáé”, a Kleopátráé, Daedalusé, Neptunusé, vagy éppen a „Julius Császáré”, Salamoné, Dariusé stb. Záró strófája éppen úgy a földi világból a transzcendensbe forduló lényegülés, miként a Vasban vert rabnak bús elmével fáradva versekben vett sétálása záró motívumaiban tapasztaltuk.41*

E vázlatos elemző kísérlet nem zárható anélkül, hogy - bár csak röviden- ne utaljunk Koháry művének bizonyos formai sajátosságaira is. Műve egészét- a már megismert barokk képi világ mellett - szillogisztikus mondatfűzés, a pogány és keresztény motívumanyag polifóniája, a dekorativitás jellemzi s amíg barokk életelveit e formai keretben kifejti, az esztétikai értékeknek sajátos, a némelykori egyenetlenségek ellenére is maradandó változatait teremti meg. Ez a mű is azt példázza: Koháry költészete korántsem csak többé- kevésbé sikerült bravúr, költői játék, ellenkezőleg: a magyar barokk líra utolsó fejezetének maradandó része . . .

JEGYZETEK

1. A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1772-ig 1972. 431-432.

2. A magyar irodalom története 1849-ig 1957. 142.

3. A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig 1964. 202-203.

4. Jeleníts István: Korháry István: Ez világot senki által nem élte, sem kedvére mindenkor, bú nélkül nem élte. Régi magyar vers. Szerk.: Komlovszky Tibor Bp. 1979. 362.

5. Jeleníts István 1979. 362-363.

6. Varga Imre A magyar barokk költészet egy változata. Koháry István börtönköltészete. Irodalomtörténeti Közlemények (a továbbiakban ItK) 1973. 501.

7. Szigeti Csaba Appendix Bálassiana. Kronológia, tradíció, hagyománytudat a XVII. századi Balassi követő nemesi költészetben. ItK 1985. 678.

8. Varga Imre Megjegyzések Szigeti Csaba „Appendix Balassiana” című dolgozatához. ItK 1986. %.

9. Illéssy János Gróf Koháry István élete és munkái. Karcag 1885. 16.

10. Varga Imre 1973. 502.

11. Vö. : Illéssy János 1885. 21-25. és 39.

12. Kritikai kiadása: Régi Magyar Költők Tára. XVII. század 1. Szerk. Klaniczay Tibor és Stoll Béla Bp. 1959. 139-242.

13. A magyar irodalom története 1600-ig 1964. 541. ; Angyal Endre Wathay Ferenc énekeskönyve ItK 1955. 51-61.; Varga Imre 1973. 501.

14. Koháry nagyszombati és bécsi diákéveit tárgyalja Illéssy János 1885. 6-14.

15. A jezsuita tanítási gyakorlatról lásd: Molnár Aladár A közoktatás története Magyarországon a XVIII. században I. k. Bp. 1881. 174-183.

16. Idézi Molnár Aladár 1881. 179-180.

17. Bán Imre Irodalomelméleti kézikönyvek Magyarországon a XVI-XVII. században. Bp. 1971. 51.

18. Bán Imre 1971. 374-386. Uő. A barokk. A bevezető tanulmányt írta, a szövegeket válogatta, fordátotta és magyarázta. Bp. 1962. 28-37.

19. Gyöngyösi István összes költeményei Bp. 1935. 6.

20. Varga Imre 1973. 502.

21. Thaly Kálmán Koháry István tanulóköri leveleiből. Századok, 1876. 389-393.

22. Thaly Kálmán 1876. 392-393.

23. Varga Imre 1973. 503.

24. Koháry István Munkács kő Várában szerzett Versek, h. n. 1720. 0.

25. Kis Lőrinc Gróf Koháry István költészete Bp. 1914. 44-45.

288