Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)

Fenyvesi László: Buda ostromai és a Duna-mellék pusztulása egy 1687-es siralomvers tükrében

nelmi szempontú szövegkiadás megvalósítható. Ennek megfelelően, ezt az egyébként is prózai formában lejegyzett forrást teljes betűhűséggel közöljük, mivel az eddigi két kiadás {Kovács J. L. 1976. 12-17.; Varga 1986. 521-525.) sok száz eltérést tartalmaz az alapszövegtől, s így csupán az ismeretterjesztés igényeit elégíthetik ki, de tudományos, filológiai vizsgálatok megejtésére nem alkalmasak. Meglepő Varga Imre eljárása, aki ugyan azt ígéri, „Minthogy az ének Kunszabadszállási saját kezű lejegyzésében maradt ránk, az autográf szöveget paleográfiai hűséggel közöljük”, ám ennek ellenére 401 olvasati hiba, eltérés, önkényes változtatás számolható össze szövegközlésében, nem számítva azokat az irodalomtörténeti szempontból indokoltnak tekinthető eltéréseket, melyek az RMKT-féle szövegközlési szabályzatból fakadnak. (RMKT XVII. sz. I. Bp. 1959. 495-497.) A kritikai összevetés lehetővé tétele végett közöljük a históriás vers eredeti példányáról készített 4 fotófelvételt.

144. Annuum notatum.

145. Salvaguarda: őrizet, fedezet. {Bartal, Antonius: Glossarium mediae et infimae latinitatis Regni Hungáriáé. Lipsiae-Bp. 1901. 588-589.)

146. Szertelenül.

147. Jstentül.

148. Tárgy.

149. Jsten.

150. Pogányságnak.

151. Biraknak.

152. Az „itten” kifejezést utólag szúrták be a szövegbe.

153. Távol.

154. Imeg = ing. - Korabeli alakváltozatai: imeg, imég, émég, éng, ümég, ümög, üng stb. (Magyar oklevél-szótár. Gyűjt., szerk.: Szamota István-Zolnai Gyula. Bp, 1902-1906. 408. és 410. hasáb).

155. Voltáért (= volta miatt).

156. Lásd a 95-100. jegyzetet, továbbá: MOL. P 1314. Batthyány család Levéltára. Missiles. Nr. 39 309. Székesfehérvár 1686. Ramadán fejérvári alajbég - Batthyány Ádám; nr. 13 605., nr. 51 447-51 448.; Uo. 1688. A fejérvári vezírpasa - Batthyány Ádám; Rázsó i. m. 155-156.

157. A kis mezőváros lakosságának még hosszú éveken át igen súlyos nehézségeket okoztak az új budai német parancsnokság kíméletlen adóztató-hadirobotoltató törekvései, katonai beszál- lásoltatásai, egzekúciói, a járványok és a rablótámadások, a kuruc háborúskodások, továbbá a magánföldesúri uradalmi prefektusoknak a gazdasági-társadalmi autonómia ellen intézett sorozatos akciói, míg azután a 18. század második évtizedétől lassanként konszolidálódtak a viszonyok, s megindult egy korlátozott fejlődési folyamat. (OSZK Kézirattára Föl. Hung. 2904. 19-29., 34-37. fol.; Fenyvesi, Ráckeve a feudalizmus . . . 1974. 3-16.)

266