Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)
Fenyvesi László: Buda ostromai és a Duna-mellék pusztulása egy 1687-es siralomvers tükrében
Pest megyét is magában foglaló III. kötetének latin címét lásd a legutolsó tanulmány 115. oldalán a 21. jegyzetben!) 130. . . a város levéltárából szerezhetünk értesülést . . „Vannak polgárok, akik arra emlékeznek . . (Bél, Pest . . . 1977. 143-144.) 131. „Ha Budát ostromolták, abból Kevire mindig újabb vész származott. A legnagyobb az volt, amelyet 1683-ban szenvedtek el. Miután ugyanis Bécs ostromától elűzték a törököket, a menekülő ellenséget üldöző lengyelek elkóborolva, a töröktől kiürített városba érkeztek, s a városra sarcot vetnek ki. A polgárok számára biztonságot ígérnek, ha a rájuk parancsolt sarcot hamarosan megfizetik. Ezek, az idő mostohasága miatt, amennyire az anyagi lehetőségük engedte, meg is tették, amidőn a lengyelek hitszegően megtámadják a várost, a boltokat betörik, s ami bárhol elibük akad, szorgalmasan összeszedik, s a polgárok szekereire feldobált teherrel eltávoznak a pokolba. Ezt megirigyelték a németek, s ök is ide tartanak, és ami a lengyelek fosztogatása után maradt, azt teljesen kifosztják.” (Bél, Pest . . . 1977. 143.) 132. „Bél munkáját kb. 1733-ban zárhatta le . . .” (Uo. 7.) Viszont Savoyai Jenő elhunytáról is tudósít még: „Ez a halál 1736. ápr. 12-én történt, amikor e sorokat nyomták . . .” (144.) 133. Lásd a 77-93. jegyzetet! 134. Bognár 1843. 58-59. 135. OSZK Kézirattára Föl. Hung. 2904. 19. fol. 136. Fenyvesi 1987. 109. - Itt 25 helységről találhatók adatok. Viszont egy 1692. október 25-i feljegyzés szerint Ráckevén lakott még a pesti Tatár Istvánná is. (OSZK Kézirattára Föl. Hung. 2904. 32. fol.) A pesti és a ráckevei görögkeletiek kapcsolatáról lásd még: Esztergom. Prímási Levéltár. Archívum Ecclesiasticum Vêtus. Sub primate Georgio Szécsén. 9. doboz, nr. 274/2. Pest, 1686 ősze. A budai görög unitus egyházkerület folyamodványa az érsekhez, 3. 137. Fenyvesi 1987. 109., 119.; lásd még az 5. jegyzetet, továbbá: Horváth Lajos: Tass község története. Tass, 1973. 39-48.; Troch Pál: Adatok Taksony történetéhez. Galánta, 1908. 40.; Fábián Zoltán: Tizenkét esztendő. Taksony község és „Egyesült Erő” Mezőgazdasági Termelőszövetkezetének monográfiája. Taksony, 1973.9-11.; Baradlay János: Dunaharaszti éskör- nyéke története. Bp. 1927. 16.; Helméczy Mátyás: Dunaharaszti helytörténete. Kézirat. PML. Szocialista kor. XXII. Gyűjtemények. 5. Krónikák levéltári gyűjteménye. 12. 1966. 88.; Nagy Lajos: Dunapentele története 1526-1849. Fejér megyei történeti évkönyv, 9. Székesfehérvár, 1975. 45—46. ; Bél, Fejér . . . 1977. 103-104.; Dömsöd története. Kézirat. Dömsöd, 1965. 6. (Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár, Szentendre. Helyismeret. D-207.; Galambos Zsigmond: Áporka község letelepülésének története 1761-től napjainkig. Kézirat. Áporka, 1969. 7. PML. Szocialista kor. XXII. Gyűjtemények. 5. Krónikák levéltári gyűjteménye 6/2. 138. Fenyvesi 1985. 30-34.; Uő. 1987. 109., 119.; Pesty Frigyes: Helynévtárából. I. Jászkunság. Közzéteszi: Bognár András. Kecskemét, 1978. 16-30., 122-127., 145-149., 162-182.; Illyés 1975. 109-130.; Illyés-Szőts i. m. 35-43., Bors Károly: Kunszentmiklós város történelmi adatai. Letelepedési kora, anyagi és szellemi fejlődése. Kunszentmiklós, 1982. 327.; Fábián István t, m. 109-135.; Kocsis Gyula i. m. 61-69.; Kovács J. L. : A kiskunlacházi Kiskun Mgtsz első két évtizede (1960-1980). Kiskunlacháza, 1981. 129. 139. Lásd a 136. jegyzetet! - 1688-ban települtek vissza Ráckevére a korábbi évtizedekben, illetve a 15 éves háborúban Komáromba és Győrbe menekült kévéi szerbek utódai, akiknek kiváltságait a mezőváros magyar magisztrátusa csak a bécsi kormányszékek és a budai parancsnokság ismételt közbeléptére volt hajlandó elismerni. (Vitkovié i. m. 117-120., Darkó i. m. 369-370., Fenyvesi 1987. 119. 50. jegyzet.) 140. „Az Raczok is ekkor mentek Földvárra . . (OSZK Kézirattára Föl. Hung. 2904. 19. fol.) 141. Budapest Főváros Levéltára. IV. 1202/ii. Pest város levéltára. Pest Tanácsának iratai. Határperek iratai 1-10. tomus (1695-1747.) 142. A históriás verset tartalmazó protocollumot szintén kiállítottuk a Budapesti Történelmi Múzeum 1986 májusától októberig tartó jubileumi török kiállításán. (Fenyvesi, Buda . . . 1986. 94.) 143. A régi magyar szövegek kiadásában a társadalomtudományok rokonterületei között nincs konszenzus. Az irodalomtörténeti és történettudományi forrásközlés nem betűhű, így nem alkalmasak az eredeti szövegek tökéletes visszaadására. Egyedül a nyelvészet képes filológiai hűséggel közölni a régi írásos emlékeinket, melyből úgy az irodalomtörténeti, mint a törté265
