Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)

Rózsa György: Falikárpitok Lotharingiai Károly győzelmeiről

tudunk. így a kisebb sorozatban egyedül az erdélyi szőnyeg készült álló. haute lisse szövőszéken. S még egy kiegészítést kell tennünk a korábbi irodalom megállapításaival kapcsolatban. A bécsi Heeresgeschichtliches Museum kiállításán szerepel egy nagyméretű festmény, amely a bécsi ostromot megelőző petronelli ütközetet (1683. július 7.) ábrázolja.17 Bár szőnyeg nem készült róla, mérete és stílusa annyira hasonló az innsbrucki képekéhez, hogy feltétlenül összefüggésben áll velük, ez is Herbei műve lehet.

Herbei urával, Lipót herceggel együtt 1698-ban tért vissza Lotharingiába. Magával kellett hoznia egy magyar csataképsorozatot, mivel azt a nancyi bevonuláskor a diadalkapu díszítésénél felhasználták. A művész 1701-ben újabb, hasonló témájú sorozatot készített, majd 1702-ben meghalt."* A kisebb győzelmi sorozat hiányosságai arra késztették Lipótot, hogy megrendelését monumentálisabb méretekben megismételje. A nagyobb sorozat kartonjainak elkészítésére Nancyba hívta Jean-Baptiste Durupöt, aki 1708-ban el is készítette a Buda meghódolását ábrázoló szőnyeg kartonját, de 1709-ben 37 éves korában hirtelen meghalt."' Lipótnak tehát újabb művész után kellett néznie. Választása most Jean-Baptiste Martinre (1659 körül—1735) esett. A Martin-des- Batailles melléknéven ismert művész Van der Meulen tanítványa volt, de Vauban mellett hadmérnöki képzettséget is szerzett. XIV. Lajos hivatalos csataképfestőjeként elkészítette a király hódításairól, valamint XI. Károly svéd király háborúiról a kartonokat a beauvais-i szövőműhely számára, így a kartonkészítésben nagy gyakorlattal rendelkezett.2" Martin segédül magával hozta Jean-Louis Guyont (1672 körül-1736. február 12.), aki a növényzet, a tájképi környezet és a bordűrökön a kartusok megfestésében volt munkatársa. Lipót herceg még egy Claude Jacquard nevű fiatal nancyi festőt (1685. április 7.-1736. július 8.) is hazahívott Rómából, hogy álljon rendelkezésükre, de az ő közreműködésének jellegét nem tudjuk pontosan meghatározni.21

Martin 1710. február 19-én érkezett Nancyba és az operaház nagytermében rendezte be műtermét. A kartonokra vonatkozó megrendelés 1710. október 7-én kelt, de ismerjük az egyes kartonok elkészítésének időpontját is.22 A kartonsorozat befejezése után Martin 1717-ben még hét kisméretű festményt festett a magyarországi háborúk témaköréből, majd elhagyta Lotharin- giát.

Az innsbrucki festmények közül eddig hárommal nem foglalkoztunk, a Bécs védelmének előkészítését, a mohácsi csatát és az erdélyieket ábrázoló második darabbal.23 Ezek szoros rokonságot mutatnak a nagyobb győzelmi kárpitsorozat megfelelő darabjaival, a szőnyegekkel mindig azonos beállítású- ak, és méretben is megközelítik azokat. Elmaradnak róluk az allegorikus alakok, a nézőpont alacsonyabbra kerül, és az ünnepelt hős is hangsúlyozottabb szerepet kap. A festmények hasonló mérete is megengedi, hogy a szőnyegek kartonjainak (grand carton) tekintsük őket. így az írott adatok figyelembevételével ezeket Martin és munkatársai saját kezű műveinek kell tekintenünk. Ennek a művész hiteles műveivel való összevetés sem mond ellent.24 A krakkói Czartoryski Múzeumban őriznek egy festményt, mint Sobieski Jakab, a nagy törökverő János király fiának pozsonyi diadalmenetét.25 A kép azonban a valóságban a nagyobb győzelmi sorozat budai diadalmenetének kompozíci220