Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)
Darkó Jenő: Lipót császár által a magyarországi szerbeknek adományozott kiváltságok háttere
„a hódítás jogára” támaszkodva kísérelték meg a magyarországi berendezkedést.15 A Kollonits-féle Einrichtungswerk-ben megnyilvánult telepítési szándékban kereste tehát a magyar történetírók egy része1'’ a szerbeknek adományozott kiváltságok magyarázatát. Takáts Sándor viszont megállapította, hogy azok, akik a lipóti gesztusra alapítják a szerbeknek a 17. század végén Magyar- országon történt megtelepedését, „Lipót király okleveléből egyszerűen kihagyták a »non« szócskát”, s így azt felhívásként értelmezték, amelyben Lipót egyenesen arra kérte a szerbeket, hogy hagyják oda régi lakóhelyüket és földjüket.17 - Az úgynevezett litterae invitatoriae mellett azonban még néhány kiváltságlevél látott napvilágot, amelyek a görögkeleti szerbek magyar- országi léte szempontjából a későbbi századokra nézve módfelett fontosaknak bizonyultak. 1690. április 6-án ugyan megkésett volt a pillanat, amikor Lipót az albánokat és a szerbeket a - feltehetően Bécsben még nem ismert eredménnyel végződő - 1690. évi hadműveletekben való részvételre, a „török iga” lerázására, valamint a „barbár ottomán uralom” ellen vívott harcra buzdította.1“ Szintén Takáts Sándor kutatásai nyomán tudjuk, hogy Lipót a magyar király jogán azon a napon Csernovich ipeki (peéi) pátriárkához címzett levele mellett kibocsátott egy másik levelet, amelyet az albánokhoz intézett.19 Ugyancsak azon a napon kelt egy bővebb felhívás is, amelyben Lipót jövőbeli alattvalóit harcra ekként buzdítja: „Megígérjük nektek, a név szerint említett összes, jogszerint a magyar királynak alávetett . . . népeknek és tartományoknak saját, régi, megtartott vallásának és szabad vajdaválasztásának kiváltságát, privilégiumok és törvények szerint minden közteher és adó alól való mentességet . . . miután pedig a törököt kiűztétek, a jövőre nézve, kívánságotok és megelégedésetek szerint mindent állandó formában és kötelező rendben visszaállítunk, és bárkinek saját jogán, vallási, privilegiális és kiváltságos szabadságán törvényt fogunk szolgáltatni, jóságos és atyai védelmünknek a legbőségesebb tanújelét adjuk majd. Azonfelül mindenkinek közösen és külön-külön az ingó és ingatlan-saját vidéken a töröktől korábban elragadott-javak birtoklását megígérjük, ajándékozzuk és megengedjük. Tegyétek tehát az Istenért, saját biztonságotok, szabadságotok, üdvösségetek, vallásotok helyreállításáért, álljatok mellénk, maradjatok házaitokban, a földek művelését abba ne hagyjátok, társaitokat példátok követésére hívjátok fel, és ezt az Istentől és részünkről nektek felkínált és soha vissza nem térő alkalmat ragadjátok meg, ha magatok, fiaitok, kedves hazátok megmaradása, és az életben maradás mellett döntőtök, akkor nektek a jövőre együttesen és külön-külön a mi császári és királyi kegyünket nyilván ajánljuk.”2" - A szép biztatások mellett Bécsben viszont arról nem tehettek, hogy Heister generális fölött majd Zernyestnél Thököly hatalmas győzelmet arat-Teleki Mihály halva maradt a csatatéren. Thököly erdélyi megjelenése pedig arra késztette Badeni Lajost, hogy seregével Szerbiát otthagyva Bécs számára Erdélyt pacifikálja, s onnan Thökölyt kiűzze. - Nem minden előzmény nélkül így függ össze Szerbia és Belgrád feladása Erdélynek Habsburg kézen történt megtartásával, nem utolsósorban az Erdély sorsát meghatározó diploma kiadásával.21 Az 1690 után Magyarországon menedéket talált ipeki (peéi) pátriárka, 190
