Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)

Gerelyes Ibolya: A gyulai külső vár a visszafoglalás korában és a 17-18. századfordulóján

lO.kép. A külső vár palánkjának cölöpéi és a feltárt emberi vázmaradvány

jították, és az eltelt 130 év alatt is folyamatosan többszörösen javították. Török kori építésre utalt, hogy ezen a helyen még 280 cm mélységben is török talpastál került elő. Ugyancsak török kori építésre utal, hogy ezek a sorok a kaputoronyhoz kötnek be. Közvetlenül a cölöpsorok mellett, illetve alatt, egy azok irányához igazodó, korai, de már török kori hatalmas szemétgödröt bontottunk ki. Egyértelműen török kori voltára a gödörben feltárt török réztálka, és az itt előkerült talpastál töredékek utaltak. Az ásatás meglepetése volt, hogy a negyedik, legbelső cölöpsor mellett, a palánk irányához igazodva, emberi csontvázmaradványokat bontottunk ki. (10. kép) Ugyancsak bedobált emberi vázakat találtunk - itt is egyértelműen a palánk irányába fektetve - a fent említett szemétgödör alatt. Valószínűleg a „rendet csináló” hódítók dobálták be a palánk mellé az itt maradt holttesteket.

A legkülső leégett cölöpsor, valamint legbelső negyedik sor, illetve a feltárt emberi maradványok távolsága 8,5-9 méter volt. Ennyi volt tehát a korai palánk szélessége. Ez az adat megegyezik Parádi Nándor ásatási megfigyeléseivel is, aki szerint a várépület DK-i oldalán feltárt kettős cölöpsor között kb. 9 méter szélességben döngölt, agyagos földréteg húzódott.37 A fentiekben már szó volt róla, hogy az 1564-ben Gyulán járó királvi biztosok jelentésükben a palánkfalat 30 láb szélességűnek írták le. Ezek szerint a külső, illetve a belső vár palánkja mindenütt azonos szélességű: kb. 9 méteres lehetett az 1560-as években.

A török korban a palánk három méter széles lehetett. Ilyennek ábrázolják

137