Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
A hanyatló fényű török félhold. 1683-1684
Röviddel annakelőtte, hogy Kara Mohamed budai pasa, Ahmed egri beglerbéget csapataival magához rendelte volna, hogy útját állják a Duna mentén Pest felé közeledő szövetséges keresztény hadseregnek, 1684. június közepén „Thököly fejedelmet az egri pasa hivatta volt, - amint Apafi erdélyi fejedelemnek jelenti egy híve, - el is ment, egy mérföldnyire ment közel Egerhez, az passa küldötte maga kihaját,324 melylyel nem akart szemben lenni, hanem azután a passa kiment, szemben voltak, keveset beszéllettek, a passa visszament, Thököly fejedelem Szerencs felé jött. . .”325 Gróf Thököly Imre aláírása Titok marad, hogy miről tárgyaltak, s kitől minő üzenetet adott át az egri beglerbég a kuruc királynak. Egyébként ugyanebből a levélből tudjuk meg, hogy „. . . Egernek egy bástyája . . . tíz ölnyire (19-20 méternyi, S. I.) kidűlt, melyből az törökök magok veszedelmit jövendölik . . . ”326 Semminemű adat nem maradt fenn arról, hogy az egri vár melyik falszakaszát érte a súlyos károsodás. Bizonyosnak látszik, hogy a falomlást 1687-re, Eger szoros blokád alá vétele idejére zömében valamelyest helyreállíthatták, mivel abból az időből fennmaradt források ilyenről nem tesznek említést, noha ha az jelentékeny lett volna, valaminő nyoma maradt volna. Valószínűleg erre a sérült falszakaszra utal az az 1687. évi feljegyzés, mely szerint július 21-én egy a várban fogva tartott ferences szerzetesnek sikerült „per moenia lacerato” kötélen leereszkedve megszöknie.327 Az egri törökök veszélyeztetett helyzetében adóztatásuk még erőszakosabb lett. Például Gönc város bírája panaszolta 1684-ben: az szörnyű nagy török iga és adó az nyakunkon vagyon és most is csak bujdoklunk előtte, rajtunk az sok ajándékot húzó vonó . . . ”328 Az volt a helyzet 1683 utolján és 1684 első hónapjaiban, majd pedig még kegyetlenebb és embertelenebb módon az elkövetkező 80
