Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
Török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon - Heves, Külső-Szolnok, Borsod vármegyék és a Jászság
keresztény csapatok a földdel tették egyenlővé az erődítmény közepén állott nagy kerek tornyot, a várárkot pedig feltöltötték, s ráadásul az egész építményt felégették.221 Balássy Ferenc szerint az oszmánok a megsemmisítő ellenséges támadást követően újból felépítették a várost, benépesítve azt, de a vár 1657-ig romjaiban maradt, amikor a törökök ismét katonai bázist létesítettek ott, felépítvén újból az erődítményt.222 A hatalmat visszaragadó II. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1659. június 11-én újból felégette Balaszentmiklóst, s akkor valószínűleg a palánkvár is áldozatul esett a lángoknak.223 A kis vár több támadás célpontjául szolgált. 1583-84-ben Tokaj és Ecsed várából érkeztek keresztény csapatok falai alá.224 Karácson György anabaptista vallási rajongóinak 1570-ben mintegy jelképes akciójáról már említést tettem.225 A szolnoki szandzsákhoz tartozó Balaszentmiklóson a török náhijét szervezett,226 s Khalil bég 1572-ből fennmaradt deftere szerint 33 falu tartozott a várhoz, Külső-Szolnok, Békés, Bihar, Szabolcs és Szatmár vármegyék területéről.227 A balaszentmiklósi török palánkban az 1550-es, 1560-as években átlagban 200 harcos tartózkodott.228 Ismeretes 1595-ből a kis vár tüzérségi felszerelése; eszerint akkor 9 „Feld-Stücklein”-t, azaz kisebb kaliberű löveget, falkonétát s néhány „Doppenhacken” azaz nehéz duplaszakállast találtak a keresztény csapatok a falak között.229 58
