Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
A hanyatló fényű török félhold. 1683-1684
A HANYATLÓ FÉNYŰ TÖRÖK FÉLHOLD 1683-1684 Miután Köpriilizáde Ahmed török nagyvezér, - kinek tiszte alatt úgy látszott, mintha az oszmánok hatalmának régi fénye felragyogott volna, - 1676. október 27-én békét kötött a lengyelekkel, 30-án meghalt,230 s utóda november 7-én Urudzs bég fia Kara Musz- tafa nyerte el a Török Birodalom élén a padisah után a legjelentékenyebb méltóságot.231 Kara Musztafa pasa nagyvezér volt az, aki 1683-ban több di- vánpasa ellenvéleményével szemben kierőszakolta a birodalom és saját személye részére is a Bécs elleni tragikusan végződött hadjáratot.232 Kara Musztafa pasa végső soron valóra kívánta váltani Nagy Szulejmán szultán tervét: Bécs elfoglalását. Mivel e hadjárat nyomán indult meg Magyarország felszabadítása a török hódoltság alól, vita alakult ki emberöltők során a történészek körében azt illetően, hogy mi volt végülis e hadjárat kiváltó oka. E kérdés mérlegelése, körüljárása Eger, s nem kevésbé Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyék233 szempontjából sem elhanyagolható. Kétségtelennek látszik, hogy több tényező egymást hatványozó összejátszása eredményeként indult meg 1683-ban a török hadjárat. 1681. február 11-én tatár közbenjárással békével ért véget az Oroszország elleni háború,234 tehát erről az oldalról nem fenyegette a birodalmat veszély. Nem mellőzhető a francia diplomácia befolyása sem, mely szerint XIV. Lajos biztatta a Portát a Habsburg- székvárosra mérendő csapásra.235 De Kara Musztafa szándékát még az a titkos terv is gerjesztette, hogy a Bécs elleni hadjáratban majdan súlyosan megfogyatkozik, meggyengül a janicsárság, mely a szultáni udvarral szemben már szinte elviselhetetlennek talált módon éreztette hatalmát. így azután a szultánt a janicsárok és az azokra szorosan támaszkodó ulémák236 testületének hatalma alól felmentheti, és lefoglalhatja majd vagyonukat a török kincstár számára.237 59