Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
Török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon - Heves, Külső-Szolnok, Borsod vármegyék és a Jászság
nek újra építeni. Ezeket ugyan közszájon beszélik, de megbízható embereink és kémeink ugyanezeket hozzák hírül.”142 Ez a minden vitán felülállóan hiteles adat egyértelműen arra utal, hogy Jászberényben már korábban is volt valamiféle erődítmény; de hogy az mikor és minő körülmények között létesült, adatok híján jelenleg ismeretlen. Hatvannak 1544. évi török kézre kerültével Jászberény még tartotta magát, sőt 1545-ben a török-magyar fegyverszünet Jászberényt olyan helységnek jelölte ki, ahol a magyarok panaszt emelhetnek a „béké”-t megsértő törökök ellen.143 Sőt 1546-ban megalakult a jász mezővárosban a „deákok céhe”, mely működését a város környékére is kiterjesztette.144 1550-1551-ben, a szolnoki vár építése során is még szabadnak tudjuk.145 A népes, nyolc utcára kiterjedő város 1550-ben már mint náhi- je a hatvani szandzsáknak adózott.146 Ez a helyzet magától érthető- dően később is fennmaradt.147 Jászberény azonban csak Szolnok vára 1552. évi elbukásával vált a török hódoltság tényleges részévé, a hatvani szandzsák keretén belül.'48 Jászberény futólagos török katonai elfoglalására azonban csak 1559 októberében került sor, amikor az egri várba oly híreket vittek a kémek, hogy a török megszállta és elfoglalta a ferencrendi szerzetesek kolostorának harangtornyát. („. . . qui occupata et in- sessa turri campanorum monasterii . . .”) Az ügyes egri hírszerzőknek még azt is sikerült kipuhatolniok az akkor Egerben tartózkodó Verancsics Antal püspök számára, hogy a hatvani törökök castellu- mot szándékoznak berendezni a ferencrendiek klastromában: sőt erre a célra a környék több helyén már nagy mennyiségű faanyagot is összehordtak.149 Tudnunk kell, hogy egy XVIII. századi metszet szerint a torony valóban a kolostorból emelkedett a magasba, nem pedig a templomból.150 A törökök akciója nyomán az egri katonák le akarták rombolni a kolostor körüli temető és nagy kiterjedésű kert kerítését, mely az ott kialakítani szándékolt erődítmény számára igen jelentékeny szerepet volt hivatva betölteni. Ferdinánd király azonban ezt szigorúan megtiltotta Verancsicsnak, mivel abban a törökökkel kötött fegyverszünet megsértését látta. A jászberényi ferences kolostor egy fennmaradt feljegyzése azt tanúsítja, hogy a törökök 1566-ban szállták meg ténylegesen katonai 44
