Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
Török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon - Heves, Külső-Szolnok, Borsod vármegyék és a Jászság
rendkívül gyér voltát mi sem fokozza jobban, minthogy alig-alig maradt napjainkig valami az egykori erődítményből. A múlt század végén még jelentősebb falrészek álltak, - miként azt Rohbock szép metszete tanúsítja,1403 de ezekből mára csupán tört felületű csekély részek emlékeztetnek a nagy műltű erődre. Szarvaskő vára katonailag szinte megközelíthetetlen volt. Találóan írta 1730-1735-ben Bél Mátyás: „Csupa erdőség, hegyormok, szakadékok veszik körül.140b Valóban. Egyetlen ostromáról, vagy csak kísérletéről sem tudunk! Katonai szerepe a törökök részéről, Eger közvetlen védelmi övezetében - mint annak elővára, - az észak felől fenyegető támadás kivédése, feltartóztatása volt, mely Putnok, Fülek, Dédes, Diósgyőr felől volt várható. Török levéltári adat tanúsítja, hogy 1630-ban Szarvaskő vára táján is rajtaütöttek a törökökön a portyázó magyar csapatok. Tudjuk, hogy Csehi János katonái a szarvaskői várban szolgáló oszmán harcosok közül 16 foglyot ejtettek.140c Szarvaskő már az 1560-as években a hatvani szandzsákhoz adózott.1400 Szarvaskő vára török helyőrsége létszámára nem volt adat felderíthető, de minden bizonnyal csak kevés fegyveres állomásozott az erődítmény falai között. JÁSZBERÉNY A vizsgálatunk alá vont török végvárvonalban a jászberényi kolostorerőd és palánkvár katonai jelentősége csekély volt, hiszen talán csak mindössze 28 éven át állott fenn: 1566-tól 1594-ig. A végvárvonal ismertetése kapcsán azonban semmiképpen sem mellőzhető. A Hatvan és Szolnok közötti török végvárvonal kiegészítéseként, megerősítésére és tökéletesítésére 1543. október 4-én a pozsonyi országgyűlés rendjei jó meglátással várat kívántak létesíteni Jászberényben. Az uralkodó ugyan elfogadta a javaslatot, de az építési költségeket a magyar rendekre hárította.141 így azután a nemes gondolat természetszerűen elvetélt. Dobó István 1549. március 12-én Nádasdy Tamáshoz, a nádorhoz intézett levelének egy utalása - úgy vélem, - rendkívül jelentékeny a jászberényi erődítményt illetően. Az egri várkapitány ekkor azt jelentette a nádornak, hogy „bizonyos jelekből mindnyájan észrevesszük”, hogy a török Szolnokon palánkvárat kíván építeni, és „hasonlóképpen a jászberényi kastélyt (azaz castellumot) is igyekez43
