Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
Török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon - Heves, Külső-Szolnok, Borsod vármegyék és a Jászság
A siroki vár maradványainak távlati képe ma SÍROK Eger nyugati török elővára a tőle mintegy 20 km-nyire emelkedő Sírok ősi kővára volt; - melynek első birtokosaként Károly Róbert korában az Aba-nemzetségbeli Bodon ágát ismerjük.130 A 296 m magas kopár sziklahegyen épült erőd is Eger 1596. évi elfoglalása során, meglehetősen elhanyagolt állapotban került török kézre, miután őrsége elmenekült az elsöprő ellenséges túlerő hírére.131 A hatvani szandzsák „Siroká”-t, mint náhijét jóval korábban már adóztatás alá vonta.132 A falutól északra emelkedő kopár sziklahegyen álló vár nemcsak az országrészben, de országos vonatkozásban is szinte egyedülálló kialakítású. Sírok vára két, egymástól élesen elkülönülő részből, a felső és az alsó várból áll, melyek közül a felső képezi az erődítmény magját. A két várrész között pedig mintegy 10 m-nyi a szintkülönbség. A felső várat észak és kelet felől a sziklába vágott kb. 4-5, egyes helyeken 6-8 m széles és 4 m mély árok, s azonkívül pedig a sziklából kifaragott sánc övezi. A,védőárok sánca egy helyen megszakad, s ott fut a hegyre felvezető út az alsó vár kapubástyájához, a vár egyik bejáratához. Innen a kapubástyából eredetileg fából összeácsolt lép- csőzeten át lehetett a felső várba, illetve az odavezető mintegy 10 m 38
