Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)

Török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon - Heves, Külső-Szolnok, Borsod vármegyék és a Jászság

A siroki vár alaprajza Kovács Béla szerint.

1. Sziklába vágott sánc. - 2. Kaputorony. - 3. Kút. - 4. A vár főkapuja. 5. Sziklába vágott helyiségek. - 6. az ún. „mulató”

hosszú és 2 m széles, kifaragott lépcsőzettel is ellátott meredeken emelkedő folyosó szájához jutni. Ebből a feljáró folyosóból jobbra és balra a kemény sziklába vájt, s végül is összetalálkozó s hosszan elnyúló teremmé táguló folyosórendszer nyílik. A teremszerű sziklaüregből lépcsőn át juthatunk ma is a felső vár felszínén álló dongaboltozatos terembe, melyet a nép - ki tudja miért? - „mulató”-nak nevezett el. A felső vár déli oldalának közepe táján kör alaprajzú kisebb védőtorony emelkedett a magasba. A felső vár délkeleti oldalán egy, a falakon belül kialakított lakótorony állott, melynek kb. 8 m magas két fala ma is megvan. A felső vár északkeleti részében sziklába vágott lépcső vezet az északi várfal alatt megbúvó bonyolult folyosórendszerbe, mely itt-ott kisebb helyiségekké tágul, sőt észak felé három lőrésszerű nyílással.is rendelkezik.

Az alsó várnak a már említett kaputorony bejáratán kívül egy másik kapuja is van. Itt egy kisebb méretű farkasvermet átívelő felvonóhídon át vezetett az út az alsó vár északkeleti sarokbástyájába. Az alsó vár három szögletén, északkeletre, északnyugatra és délnyugatra bástyák emelkednek. Az északnyugati és a délke'eti sarokbástyán nyíló tölcsérbélletes ágyúlőrések részben napjainkig fennmaradtak.

Az alsó vár érdekes létesítménye a 270x300 cm szájnyílású mély kút, mely 20 m mélységig ki van tisztítva, de a fenekét még

39