Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
Török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon - Heves, Külső-Szolnok, Borsod vármegyék és a Jászság
nyugati részén, szorosan a Zagyva folyó partja mentén állott. Ez a térség, a mai helyzetre vetítve azt jelenti, hogy a vár a mai Bástya és Thurzó utcákat, a Grassalkovich-kastélyt magában foglalóan a mögötte feküdt egykori park déli részének, a Kossuth tér északnyugati szögletének, valamint a Mikszáth Kálmán tér és a Madách Imre utca keleti végének megfelelően helyezkedett el. Számításaink szerint tehát a Grassalkovich-kastély területe bizonyosan a vár falain belül esett.83 Az 1544-ben oszmán kézre került erődítményt a hódítók saját igényüknek, gyakorlatuknak és szokásuknak megfelelően építették és alakították ki a leírt, s jól megerősített formára. A munka Hatvan első török parancsnoka: Deli Kurt nevéhez fűződik. A hiteles adatokat közlő Tinódi Sebestyén szerint ő volt az, aki a hatvani várat „építtető, erősítteté vala.”84 A hatvani vár török helyőrsége 1625-ben 500-500 lovasból és gyalogosból állott.85 1603-ban 24 ágyúval rendelkezett a vár.86 Valószínűleg erősen túlpz Evlija Cselebi, amikor arról ír, hogy az 1660-as években Hatvan 21 nagy kaliberű, úgynevezett „bájelmez” mellett még 86 ki- sebb-nagyobb űrméretű löveg állott a falakon.87 Az egri pasalikhoz tartozó hatvani szandzsák évi jövedelméül 1619-ben 269 ezer akcsét mutattak ki. HEVES A vizsgált török végvárvonalszakasz erődítményei közül a hevesi palánkvár helyét illetően még ma sincs egységesen kialakított régészeti és történészi álláspont. Hevesújvár megye I. István király államszervezetének a részeként alakult ki, s annak ispánsági központja éppen Hevesen állott. Heves az Árpádok korában királyi várbirtok és névadó helye a királyi vármegyének, mely egyben székhelye volt az I. István király által alapított egri püspökség egyik főesperesi kerületének is. Hevesen állt tehát az ispánsági vár. 1264-ben V. István egy oklevele még említi a hevesi várjobbágyokat.88 Szabó János Győző régész kutatásai alapján feltételezi, hogy Bő szállásterületéhez, - a mai Szárazbő puszta területének megfelelően - dél felé kapcsolódott Átány és a hevesi vár. Ha pedig igaz az - vallja Szabó -, hogy az Átány helynév talán az ótörök „ata”, azaz „atya” származéka, akkor itt lényegében 31
