Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
Török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon - Heves, Külső-Szolnok, Borsod vármegyék és a Jászság
a Bő - mely Győrffy György szerint nemzetségfőt jelent - szinonimával állunk szemben: a nagycsalád feje az atya. Szabó szerint a hevesi vár, mint ilyen, a nemzetségfői szállásterület déli központjából alakult talán ki. Abból a körülményből pedig, hogy a Bő szállásterülete a XI-XII. századokban nem darabolódott fel, - ugyanis e térségben Szabó más falura vonatkozó adatokat nem talált, - a hevesi vár- ispánság békés kialakulására enged következtetni.89 Szabó János Győző egy, a mai Heves megye délkeleti szögletére kiterjedő középkori településhálózatot vizsgáló igen magas értékű elemző tanulmányában, sajnálatosan közelebbi adatok mellőzésével az ősi hevesi várispánsági várat a mai Heves város területének keleti kiszögellésében, a Hanyi ér keleti partján tünteti fel térképén, a „magna via” mentén, Átány és Hevesvezekény között.90 Ez a hely a város térségétől keletre mintegy 5-5,5 km-nyire fekszik, az úgynevezett Fácányos dűlőben. A Szabó által megjelölt hevesi vár melléke Heves város területéből, Átány és Hevesvezekény között valóban szemetszúróan kiöblösödik, kiugrik. Szabó egy érvszerű tényt említ, mely szerint az általa feltételezett hevesi vár mellől indul ki a XIII- XIV. századi helyzetet bemutató rekonstrukciós térképe szerint egy „via publica” észak-északkeleti irányba, Átány-Dormánd-Füzes- abony érintésével Egerbe.91 Szabó nem tájékoztat tanulmányában, hogy az általa megjelölt helyre topografizált hevesi várispánsági várnak mi lett a későbbi sorsa. Abból az állításból, miszerint a XIV. századtól amiként csökkent a hevesi vár jelentősége, úgy fejlődött Heves mezővárosa,92 az a logikus következtetés vonható le, hogy az általa megjelölt helyen feltételezett hevesi ispánsági várnak szoros területi kapcsolatban kellett állnia a mezővárossá fejlődött településsel. Szabó János Győző e következtetéséből úgy érzem és vélem, hogy például 1358-ban, amikor pedig még az ősi ispánsági vár állott, a vár nem a mai helyén feküdt Hevessel állott volna valaminő szomszédsági kapcsolatban, hanem attól kb. 5 km-nyire keletre emelkedett volna. Pásztor József 1933-ban megjelent, s Heves megye várait tárgyaló munkájában is azt vallja, hogy a hevesi vár a Fácányos tanya helyén állott, az úgynevezett Szikesgyep és a Radies tanya között. Arról ír, hogy „állítólag a vár alakja még most is kivehető, mely kissé keletre dűlő szabályos négyszöget, dűlényt, vagy rombuszt képez. A szögei, vagyis csúcsai bástyaszerűleg, kör alakban voltak kiképezve, ami ismét arra mutat, hogy honfoglalásunknak jóval utána készült . . . továbbá felismerhetők még s félkör alakú sarokbástyák 32
