Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
Török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon - Heves, Külső-Szolnok, Borsod vármegyék és a Jászság
A hatvani török várat keritő palánkfal szerkezeti felépítése a kettős vizesárokkal. (Strackwitz császári hadmérnök 1686-ban készült rajza) a vár alaprajzának mellékleteként.72 A török világutazó által említett „háromszoros erős fal"-at úgy kell értelmezni, hogy az egyik az erődítmény fala volt, melyet másodikként az erős paliszádsor, s harmadikként a Buda felé nyíló várkapu mellett épült, s fentebb leírt biztosító védműrendszer fala követett. A várban állt az igazhitűek mecsete és mináréja. De ott épült meg a török élet nélkülözhetetlen velejárója: a fürdőház is, de a vár biztonságot nyújtó falai között tudjuk az élelemtárat.73 Szepes Béla számítása szerint a hatvani palánkvár területe 6-7 katasztrális hold kiterjedésű volt.74 A várfalon a már említett két kapu: az egri és a budai nyílott.75 A török külváros a várhoz dél-délkelet felől simult, csatlakozott, melyet a várhoz hasonlóan, palánkfal övezett, mely lőrésekkel volt áttörve, sőt ágyúk védelme alatt állott.76 A XVI-XVII. századi látképek tanúbizonysága szerint a városban is volt mecsete a muszlimoknak, sőt egy 1594. évi veduta arról 28
