Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)

Török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon - Heves, Külső-Szolnok, Borsod vármegyék és a Jászság

tájékoztat, hogy a szandzsákbég lakóháza is a városban állott. De tudunk ott még egy „Lusthaus”-ról, sőt egy kertről is, nyilván díszkertről van szó.77 A városi mecset helyén épült meg a XVIII. század elején a helység katolikus temploma.78

Bár a XVI-XVII. századi Hatvant ábrázoló látképek, sőt a XIX. századi térképek szerint is a városfalon kívül vizesárok is övezte a várost, érthetetlen, hogy a szemfüles Évii ja Cselebi ezt a lényeges körülményt nem említi.

Strackwitz hadmérnök 1686. évi várfelvételén pedig sajnálatosan a felégetett város nyomaiban sincs feltüntetve, s így a vizesárok rajza is hiányzik.

Szükségesnek látszott a hatvani külváros kiterjedésének, illetve a falát kerítő vizesárok nyomvonalának a meghatározása.

Három térképet találtam, mely részletesen feltünteti a várat és a várost körülölelő vizesárkot. Elsőként a településről Mártonffy Károly mérnök által 1863-ban készített részletes térképet említem.79 Az 1883. évi katonai felvételen is felismerhető az árok nyomvonala.80 A Hatvanról készült telekkönyvi felvétel természetszerűen a legelemzőbb részletességgel tünteti fel az akkor még mindig meglévő árkot.81

A hatvani várat és a külvárost kerítő hajdani vizesárok szárazárok formájában való maradványának a szélessége 1863-ban átlagosan 2,5 m volt, csupán az északkeleti és északi részlete volt keskenyebb: 1,9 m.82 Kétségtelen, hogy a török korszak óta eltelt közel 200 esztendő alatt az árok részben feltöltődött, számottevően csökkentek méretei.

Az említett múlt századi térképek pontos adatait a mai helyzetre vetítve, a mellékelt ábrán tüntettük fel a hatvani török várat és várost övező vizesárok nyomvonalát.

A törökök palánkfala és széles vizesárka tehát Hatvan mai városcentrumát ölelte körül. Sajnálatos tény, hogy magát a várat nem lehet egészen pontosan ezen belül elhelyeznünk, illetve a város mai térképén körülírnunk. Ennek alapvetően az az oka, hogy a vár déli és keleti árkát a helység XVIII. századi betelepülése és kiépülése során hamarosan maradéktalanul feltöltötték.

De a történeti vízrajzi helyzet, a Strackwitz-féle 1686-ban készült pontos váralaprajz, valamint az 1863-as térképen még gondosan feltüntetett vizesárok nyomvonalának a vizsgálata és egybevetése alapján igen valószínűnek látszik, hogy a hatvani török vár a mellékelt térképvázlaton az árokkal körülhatárolt terület északi, észak29