Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
Eger a kapituláció útján. 1687. november 28.
dett, s a Báthory nevet vette fel a keresztségben nyert László név mellé.804 Egy másik tekintélyesebb török férfiút is a szökevények sorában találunk, ö az Eger melletti Noszvaj falu földesura volt, egyébként valaminő tisztséget viselhetett, mivel a várban lakott, ő nem folyt bele Eger megadási tárgyalásaiba; s Caraffa elkobozta tőle Noszvaj falusi birtokát.805 Ezekben a pattanásig feszült 1687 novemberi hetekben Antonio Caraffa ismételten megadásra szólította fel Rusztem pasát, aki a valóban kétségbeejtő helyzetben már „méltó feltételek mellett” hajlandónak nyilatkozott Eger átadására. Kijelentette azonban, hogy csakis abban az esetben hajlandó „a német császár” kezére adni a várat, ha ebben az ügyben Bécsbe küldött „török és német tisztességes és becsületes katonák” az uralkodó által szentesített” kapitulá- ciós szerződéssel visszatértek Egerbe. Ellenkező esetben azonban „az átkozott várat” fel fogják gyújtani.m A későbbi döntő jelentőségű események szempontjából különleges jelentőségű volt Caraffa válasza. Az altábornagy Eperjesről írt levelében tiltakozott Rusztemnél az ellen, hogy a pasa az uralkodóval alkudozzék Eger feladásáról, s azzal írassa alá, hagyassa jóvá Eger feladási megállapodását. Ehhez hasonlót, még a mohamedánokkal vívott háborúkban sohasem hallott. A török várparancsnokok, bárminő hatalommal bírtak is, ilyent eddig sohasem követeltek, hanem a császár követeivel, vagy vezéreivel alkudoztak, és azoknak adták fel a várat, s városokat. Neki, - ti. Caraffának - annál nagyobb joga és megbízatása van ezen alkudozásokra, mivel ő Magyarországon és Erdélyben valamennyi német sereg parancsnoka. Azt hangsúlyozta, hogy az egri törökök sem képezhetnek kivételt e hadi szokás alól, miszerint csakis és kizárólag vele kell megkötni az Eger megadásáról szóló egyezményt. Szemér • vetette Rusztem pasának, hogy saját „hamvaira is szennyet hozna, na elárulná, hogy nem ismeri a hadi szokást. ” ígéretet tett, hogy az érvényes katonai törvények szerint az ostromolt várbeli katonaság bátorsága mindenképpen méltánylandó körülményt jelent a kapitulációs egyezmény során. Ezért a megadás minden részletéről méltányosan és tisztességesen kell szerződniök.807 Antonio Caraffa császári altábornagynak ez a magatartása az egri blokádnak már ebben a stádiumában is egyértelműen tanúsítja, hogy kizárólag a maga személyes katonai sikerének kívánta feltüntetni a fontos vár visszafoglalását; s e törekvése kivitelében még 234
