Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)

Török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon - Heves, Külső-Szolnok, Borsod vármegyék és a Jászság

10 20 I—'—‘—4

0 30km

Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyékben volt török végvárrendszer bázisai (Varga Gusztáv rajza)

Buda 1541. évi eleste után, Pest és nem kevésbé Buda hatékony biztosítására Eger ellenében, 1544-ben Hatvan jut a hódítók kezére, s 1552-ben pedig már Szolnokot és Balaszentmiklóst foglalták el. Jászberényt bár behódoltatta a török, de - kutatásaim szerint, - ténylegesen csak 1559 őszén vette ténylegesen birtokába.49 Eger előterében, tőle délnyugatra 35 km-nyire Hevest a török dúlta s pusztította, de még 1583-ban is szerepel dézsmajegyzékeinkben. Soós Imre szerint csak azévben, vagy pedig a következőben vették kezükbe.50 Végül pedig Eger 1596-os kapitulációjával jut török katonai kézbe Sírok, Szarvaskő és Cserép vára. De ezzel azután véglegesen le is zárul Magyarország északkeleti térségében a török terjeszkedés. Tovább, távolabb északkeleti irányban képtelenek voltak tényleges uralmukat terjeszteni, viszont az így kialakított török végvárvonal révén biztonságosan és hatásosan le tudták zárni a hódoltság északkeleti szögletét. Ebben az irányban Cserép vára volt a legtávolabbi katonai bázisuk. Annyira biztonságos volt e térségben uralmuk,

22