Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
Török végvárrendszer Északkelet-Magyarországon - Heves, Külső-Szolnok, Borsod vármegyék és a Jászság
hogy éppen Egerben, a tényleges török hódoltság határától csupán 25-30 km-nyire (!) állították fel az egyik legjelentékenyebb magyar- országi pasalik székhelyét. A török végvárrendszer e szakaszának három nagy bázisa volt: Eger, Szolnok és Hatvan. Ez a védelmi háromszög hatásosan lezárta a Mátra és a Bükk aljától a rendkívül széles árterületű és mocsaras, vizenyős mellékű Tiszáig terjedő síkságot az Északkelet-Magyaror- szág felől, Borsod, Abaúj és Zemplén vármegyék irányából való ellenséges behatolás elöl. De ugyanakkor kiváló bázist biztosított az oda, sőt a Debrecen felé való fegyveres akciók, portyázások, s nem utolsósorban éppen az adóztatás lehetőségére is. A török végvárvonal három bázisa: Eger, Hatvan és Szolnok alkotta 60 - 50 -85 km oldalhosszúságú háromszög már a középkor óta hadászatilag kulcsfontosságú helyzetet foglalt el. Hatvan nem csupán az észak-déki irányú, jól járható Zagyva völgyén, de a Buda és Pest irányából Északkelet-Magyarország felé húzódó via regia mellett őrködött. Figyelmet érdemel az a körülmény is, hogy a hatvani török várnak 1596-ban való elfoglalása csak a végvárvonal hátából, Vác felől, északnyugati irányból indított támadással vált lehetségessé. Hatvan török vára nemcsak támadási bázisul szolgált, de Pestnek, s így Budának kelet felől való védelme is reá hárult. Méltán tették a hódítók Hatvant egy szandzsák székhelyéül. A Hatvan és Szolnok közötti, az előbbitől 25 km-nyire állott jászberényi kolostorerődnek, illetve palánknak nem tulajdonított a török számottevő jelentőséget. Heves vára, azaz a hevesi palánk is a katonai jelentőségű via regia mellett állott, melyet Szabó János Győző elemző kutatásai szerint, a legóvatosabb becslés szerint is már a X. század közepétől via publica kötötte össze Egerrel.51 Igen figyelemre méltó körülmény az, hogy Hevesen ispánsági vár állott. (!) Eger stratégiai helyzete a törökök számára is, - akárcsak a XVI. században, mint a „Felföld kapuja” a magyarok részére - vitán felüli jelentőséggel bírt. A hódítók Eger birtokában, - kiegészítőleg északra, keletre és nyugatra 18-20 km-es sugarú körben három elő- várával: Sírokkal, Szarvaskővel és Cseréppel, - lezárták Felső- Magyarország és az Alföld közötti igen fontos utat: sőt elvágták Bécs, illetve Pozsony és Erdély között - a poroszlói- tiszafüredi réven átfutó legrövidebb kulcsfontosságú összeköttetést. Egerből a törökök nem csupán Északkelet-Magyarország felé, de az említett 23
