Sugár István: Heves Megy és Eger visszafoglalása a törököktől - Studia Agriensia 8. (Eger, 1987)
Eger az ostromzár szoros gyűrűjében
resztény csapatokat a bajor választófejedelem seregének vélték, sietve visszafordultak.752 Vico is említést tesz egy, a nagyvezér által küldött 10 ezer főnyi (!) lovashadról, melyet azonban a soraik között fellépett engedetlenség vagy a félelem zendülésbe vitt.753 Vico jólértesültségét török forrás (Szilahtár Mehemed) hitelesíti. Eszerint a nagyharsányi csata után, szeptember 3-án Szulejmán nagyvezér Péterváradra ment, ahol felkeresték a reménytelen helyzetben lévő Eger védői. A nagyvezér pasa megsegítésükre fortélyos tervet dolgozott ki, amennyiben 3000 önkéntest toborzott az akkor már Szeged felé vonuló szövetséges keresztény hadsereg megtámadására. A törököknek ez az elszánt csapata csak az elindulás másnapján, szeptember 5-én tudta meg, hogy nem a keresztény császáriak ellen vonul, hanem a messzi Egerbe kell élelmet vinnie. A katonák fellázadtak, a Péterváradon nélkülöző zsoldosok, akik már a budai ostrom ideje óta nem kaptak pénzt, csatlakoztak hozzájuk, és a Duna hídján átkelve otthagyták „tehetetlen” nagyvezérüket.7533 A Nagyharsányban csatát vesztett Szulejmán pasa nagyvezérről október 2-án két hírszerző is becses adatokat szolgáltatott Lotharingiai Károly fővezérnek, aki abban az időben Debrecen és Várad között, Derecskén táborozott. A herceg naplójába ezt jegyezte fel: „A nagyvezér serege az esőtől és rossz időtől volt elcsigázva. Követséget küldtek a szultánhoz, hogy felszerelésük rendbehozásához pénzt kérjenek; erre az a válasz érkezett, hogy majd kapnak, ha Egert megvédelmezik. Ez a válasz nagyon felingerelte a küldötteket, a helyőrséget megtámadták és a lázadás oly mértéket öltött, hogy a nagyvezérnek néhány tiszttel hajón kellett menekülnie Belgrádba. Rögtön ezután a péterváradi hidat lerombolták, s ugyanakkor a hadsereg egy része elindult, hogy a belgrádi hidat elfoglalja. A nagyvezér egy kevéssel korábban érkezett ide, s a vár parancsnokának utasítást adott, hogy ágyúival lőjön a lázadó csapatokra, mialatt ő a Száván átkel.”7536 Minden valószínűség szerint ezekre az elvetélt török felmentő akciók egyikére utal, azt hitelesíti a következő, a török táborból származó híradás is: a törökök a még hódoltságuk alatt tartott területen arra számítottak, hogy Egerben végül is ostromra kerül sor, ezért 1687. szeptember 17-én Péterváradról azt írták Apafi Mihály fejedelemnek Erdélybe, hogy „még eddig semmi derekas operatió- hoz az egri és munkácsi lenta obsidiónál (lassú, gyenge ostromnál, S. I.) űz német nem kezdett volta ...” A Thököly Imre által fogott 219
